A civil szervezetek számolnának vele. Kevés polgár ajánlotta fel jövedelemadója 3,5 százalékát
Fotó: Pixabay
Bár növekedett azok száma, akik élhettek volna ezzel a lehetőséggel, kevesebb romániai adófizető polgár rendelkezett tavaly a jövedelemadója 3,5 százalékával, holott a civil szervezeteknek nagyon jól jönnek ezek az összegek, amelyek az államkasszában maradnak, ha nem nekik ajánljuk fel. Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő eközben benyújtott egy törvénytervezetet, amely a cégek esetében is hatékonyabb eszközt biztosítana a szponzorációs alap felhasználására.
2021. augusztus 04., 14:442021. augusztus 04., 14:44
2021. augusztus 04., 14:482021. augusztus 04., 14:48
Annak ellenére, hogy több évig növekedett azoknak a száma, akik átirányították a civil szervezeteknek, egyházaknak vagy diákoknak (utóbbiaknak ösztöndíjként) a jövedelemadójuk 3,5 százalékát, 2020-ban a pozitív trend megtorpant, és visszaesett az „adományozók” száma. A Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál elemzése rámutat, a tavalyi évben 1,97 millió természetes személy rendelkezett a jövedelemadója 3,5 százalékáról, ez 200 ezer személlyel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A pénzügyminisztérium még nem összesítette, hogy a tavalyi felajánlások mekkora összeget jelentenek, ez 2019-ben 137,2 millió lej volt.
Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja szintén kikérte az adatokat a pénzügyminisztériumtól. A Krónika megkeresésére kedden elmondta, ezekből egyértelműen kiderül, hogy a civileknek, egyházaknak felajánlható összegek mindössze 35–40 százalékáról rendelkeznek, a pénz jelentős része az államnál marad, holott segíthetné az egyesületek gyakran hiánypótló tevékenységét.
– vont mérleget a honatya. Hozzátette: a cégeknél nem következett be visszaesés, a nyereségadót fizető vállalkozások esetében stagnált a szponzoráció, a mikrovállalatok esetében pedig még növekedett is, hiszen sok vállalkozó támogatta a járvány időszakában a kórházakat, a közegészségügyi rendszert, hogy megvásárolhassák a szükséges felszereléseket, fogyóanyagot.
A szakpolitikus kifejtette, még ilyen körülmények között is
Mint emlékeztetett, a nyereségadót fizető vállalkozások a profitadó 20 százalékát – de nem több mint az üzleti forgalmuk 7 ezrelékét – írhatják le szponzoralapként, míg a mikrovállalatok a jövedelemadó szintén 20 százalékát. Tavaly a profitadóból 1,229 milliárd lejt ajánlottak fel szponzorálásra a cégek, miközben 2,8 milliárd lej volt a potenciális alap, tehát a befizetett profitadó 20 százaléka, ami felett rendelkezhettek volna. A mikrovállalatok esetében még rosszabb a helyzet, az 550 millió lejes potenciális alapból 116 millió lej felett rendelkeztek, részletezte a pénzügyminisztérium adatai alapján Miklós Zoltán. „Hatalmas összegek maradnak az államkasszában, holott törvényes lehetőség van arra, hogy a civil szférához kerüljenek a magánszemélyek felajánlásai, a cégek szponzorálásai révén” – hangsúlyozta a képviselő.
Miklós Zoltán a Sepsi SIC klub elnökeként tapasztalta meg, hogy akadozik a szponzorációs rendszer, a szociális, kulturális, sportegyesületek többségét az önkormányzatok „viszik a hátukon”. Meglátása szerint
„Május–júniusban hiába nyereséges a vállalkozás, ha az év végéig rosszabbra fordulnak a pénzügyi mutatói, esetleg veszteséges lesz, már nem fizet nyereségadót, és ha korábban felajánlott támogatást, azt már nem lesz, miből leírja” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember. Mint rávilágított, a törvény lehetővé teszi ugyan, hogy hét év alatt, apránként írják le a szponzoráció összegét a cégek, de még így is kevesen vállalják be, mert nem tudhatják, mi történik a céggel a következő években.
– részletezte a politikus, aki erre a helyzetre javasol megoldást. Az általa a parlament elé terjesztett jogszabályjavaslat lényege, hogy a cégek visszamenőleg is átirányíthassák ezeket az összeget a civil szférának. „Ugyanaz a mechanizmus, mint a magánszemélyek esetében, tehát a cég már befizette az adót, és utólag is rendelkezhet annak a 20 százalékáról” – mutatott rá a szakpolitikus.
A tervezetet iktatta, a szenátusban indul el a törvényalkotási folyamat és akkor derül ki, hogy a felsőház szakbizottságai miként véleményezik. A képviselőház a döntéshozó, a jelentéstevő költségvetési és pénzügyi bizottságból Miklós Zoltánon kívül a másik két koalíciós párt tagjai is aláírták a kezdeményezést. „A pénzügyminisztérium egyetlen olyan tervezetnek sem örül, ami pénzbe kerül az államnak, de politikai akarattal átvihető a kezdeményezés, és akkor megteremtődhet a gyakorlati megoldás arra, hogy a szponzorációs alapokat hatékonyabban ki lehessen használni” – összegezte Miklós Zoltán.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!