A pénzügyminisztérium még nem összesítette, hogy a tavalyi felajánlások mekkora összeget jelentenek, ez 2019-ben 137,2 millió lej volt.

Több mint 2 milliárd lej maradt az államnál

Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja szintén kikérte az adatokat a pénzügyminisztériumtól. A Krónika megkeresésére kedden elmondta, ezekből egyértelműen kiderül, hogy a civileknek, egyházaknak felajánlható összegek mindössze 35–40 százalékáról rendelkeznek, a pénz jelentős része az államnál marad, holott segíthetné az egyesületek gyakran hiánypótló tevékenységét.

– vont mérleget a honatya. Hozzátette: a cégeknél nem következett be visszaesés, a nyereségadót fizető vállalkozások esetében stagnált a szponzoráció, a mikrovállalatok esetében pedig még növekedett is, hiszen sok vállalkozó támogatta a járvány időszakában a kórházakat, a közegészségügyi rendszert, hogy megvásárolhassák a szükséges felszereléseket, fogyóanyagot.

A szakpolitikus kifejtette, még ilyen körülmények között is

Mint emlékeztetett, a nyereségadót fizető vállalkozások a profitadó 20 százalékát – de nem több mint az üzleti forgalmuk 7 ezrelékét – írhatják le szponzoralapként, míg a mikrovállalatok a jövedelemadó szintén 20 százalékát. Tavaly a profitadóból 1,229 milliárd lejt ajánlottak fel szponzorálásra a cégek, miközben 2,8 milliárd lej volt a potenciális alap, tehát a befizetett profitadó 20 százaléka, ami felett rendelkezhettek volna. A mikrovállalatok esetében még rosszabb a helyzet, az 550 millió lejes potenciális alapból 116 millió lej felett rendelkeztek, részletezte a pénzügyminisztérium adatai alapján Miklós Zoltán. „Hatalmas összegek maradnak az államkasszában, holott törvényes lehetőség van arra, hogy a civil szférához kerüljenek a magánszemélyek felajánlásai, a cégek szponzorálásai révén” – hangsúlyozta a képviselő.

Megoldás hatékonyabb kihasználásra

Miklós Zoltán a Sepsi SIC klub elnökeként tapasztalta meg, hogy akadozik a szponzorációs rendszer, a szociális, kulturális, sportegyesületek többségét az önkormányzatok „viszik a hátukon”. Meglátása szerint

„Május–júniusban hiába nyereséges a vállalkozás, ha az év végéig rosszabbra fordulnak a pénzügyi mutatói, esetleg veszteséges lesz, már nem fizet nyereségadót, és ha korábban felajánlott támogatást, azt már nem lesz, miből leírja” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember. Mint rávilágított, a törvény lehetővé teszi ugyan, hogy hét év alatt, apránként írják le a szponzoráció összegét a cégek, de még így is kevesen vállalják be, mert nem tudhatják, mi történik a céggel a következő években.

– részletezte a politikus, aki erre a helyzetre javasol megoldást. Az általa a parlament elé terjesztett jogszabályjavaslat lényege, hogy a cégek visszamenőleg is átirányíthassák ezeket az összeget a civil szférának. „Ugyanaz a mechanizmus, mint a magánszemélyek esetében, tehát a cég már befizette az adót, és utólag is rendelkezhet annak a 20 százalékáról” – mutatott rá a szakpolitikus.

A tervezetet iktatta, a szená­tusban indul el a törvényalkotási folyamat és akkor derül ki, hogy a felsőház szakbizottságai miként véleményezik. A képviselőház a döntéshozó, a jelentéstevő költségvetési és pénzügyi bizottságból Miklós Zoltánon kívül a másik két koalíciós párt tagjai is aláírták a kezdeményezést. „A pénzügyminisztérium egyetlen olyan tervezetnek sem örül, ami pénzbe kerül az államnak, de politikai akarattal átvihető a kezdeményezés, és akkor megteremtődhet a gyakorlati megoldás arra, hogy a szponzorációs alapokat hatékonyabban ki lehessen használni” – összegezte Miklós Zoltán.