Siralmas évet zár Románia autópályák tekintetében, 2014-ben ugyanis alig 50,5 kilométernyi sztrádát nyitottak meg – rendszerint többször is kitolva a határidőt – a forgalom előtt, ráadásul az átadott szakaszok egy része nem is készült el egészen.
2014. december 30., 17:212014. december 30., 17:21
Az elmúlt négy évet figyelembe véve így az idei a leggyengébb esztendő, de nagy esély van rá, hogy a 2015-ös év még az idei „teljesítményt” is alulmúlja. A Hotnews.ro hírportál részletes összeállításban számolt be arról, hogy 2013-ban egyetlen új autópálya-építőtelepet sem nyitottak meg, a munkálatok megkezdését pedig a versenytárgyalások elleni véget nem érő fellebbezések is késleltették.
Ebben az évben a dél-erdélyi autópálya néhány szakaszát nyitották meg a forgalom előtt: a Nagyszeben és Szászváros közötti 22,2 kilométeres szakaszt, valamint a Nagylak és Arad között vezető 28,3, összesen két részből álló sztrádát.
A Nagyszeben–Szászváros-szakaszt eredetileg már 2013 áprilisában fel kellett volna avatni, de a váratlan földcsuszamlások és az illetékes hatóságok késlekedő intézkedései miatt a határidő 18 hónappal, ez év novemberéig – az államelnöki választások második fordulója előtti időszakig – tolódott ki. Az érintett szakasz ráadásul el sem készült teljesen, a repedezett aszfalt miatt pedig alig néhány héttel a megnyitás után máris forgalomkorlátozást kellett bevezetni a sztráda egy részén.
Félkész szakaszokat adtak át
A Nagyszeben–Szászváros-pálya építése körüli problémák már 2012 végén felmerültek: a kivitelező elmondása szerint már akkor értesítették az Országos Útügyi és Autópálya-társaságot (CNADNR) a talaj instabilitásáról, a hatóság azonban csak 2013 végén lépett az ügyben.
A CNADNR előbb elfogadta a kivitelező azon ajánlatát, hogy a problémás dombon keresztül egy 250 méter hosszú alagutat építsenek, néhány hónappal később azonban a hatóság mégis lemondott erről a megoldásról, és felszólította az építtetőt, hogy a dombon keresztül vezesse a megerősített sztrádát. Ennek nyomán az autópálya gyakorlatilag kettészeli a magaslatot.
Az instabil talaj miatt így a munkálatokat folytatni kell annak ellenére, hogy a szakaszt már használják a sofőrök – a hatóságok szerint az aszfalton keletkező repedések mindössze „felületes rések”, és nem adnak okot aggodalomra.
Hasonló a helyzet a Nagylak–Arad-sztrádával is, amelyet szintén félkész állapotban adtak át, a kivitelező például még nem helyezett el minden korlátot és jelzőtáblát. Az idén megnyitott sztrádaszakaszokat egyébként még a demokrata-liberális (PDL) kormány alatt kezdték építeni, a Ponta-kabinet által 2012 után elkezdett projektek közül eddig egyetlen egyet sem valósítottak meg.
Negatív rekord jöhet 2015-ben
Ennél is gyengébbnek ígérkezik a 2015-ös év a sofőrök számára: kizárólag a szerződésbe foglalt határidőket figyelembe véve jövőre mindössze 13 kilométernyi sztrádát nyitnak meg a forgalomnak – 10 kilométert Nagylak és Arad között és 3 kilométert a bukaresti körgyűrűn.
Optimista forgatókönyv szerint elkészülhet 10 kilométernyi rész a Temesvár–Lugos autópályából is, amelynek nyomán immár a Lugos–Déva közötti 10 kilométeres, már 2013 decemberében befejezett szakaszt is megnyithatnák, amely kijárat hiányában a mezőben ér véget.
Előrelépés történhet 2016-ban
2016-ra már derűsebbek a kilátások, az érvényben lévő szerződések alapján ugyanis 168 kilométerrel bővülhet Románia autópálya-hálózata, amennyiben sikerül befejezni a még 2012-ben vagy annál is régebb elkezdett beruházásokat.
A tervek szerint 2016-tól használható lenne Temesvár és Lugos között 15 kilométernyi, Lugos és Déva között 71,9 kilométernyi, Szászsebes és Torda között 69 kilométernyi, valamint Gyalu és Magyarnádas között 8,7 kilométernyi sztrádaszakasz, valamint további 3,5 kilométer a bukaresti körgyűrűből. A Szászsebes és Torda között pálya lesz egyébként az első, amelyet a Ponta kormány nulláról kezdett, és be is fejezett, amennyiben még mindig ők lesznek hatalmon.
A késlekedések miatt nemcsak a sofőrök bosszankodhatnak, hanem az ország is hatalmas összegtől eshet el. Év elején ugyancsak a Hotnews.ro számolt be arról, hogy Románia 1,7 milliárd eurós uniós támogatást veszíthet el, amennyiben nem tud bizonyos infrastrukturális projekteket 2015 végéig befejezni. Országos szinten egyébként jelenleg 687 kilométer autópályán lehet közlekedni.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!