Útmutató. A fehér csík mentén egyszer járható körgyűrű is lesz
Fotó: Facebook/Emil Boc
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére, hiszen csupán egyetlen jelentkező volt a kivitelezésre. Az önkormányzat közben tovább „hizlalta” a tervezett összköltségvetést. Az első szakaszon májusban rajtolhat a munka.
2024. április 11., 19:222024. április 11., 19:22
„Tudjuk, hogy Erdélyben minden nyugodtan halad, de azért ez már sok” – közölte az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet a hosszú ideje várva várt kolozsvári terelőút második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalásról szóló Facebook-bejegyzésében.
Az úgynevezett metropolisz-körgyűrű vonatkozó, a kincses város nyugati bejárata és a tőle keletre található Apahida között tervezett, a kincses várost dél felől elkerülő szakasza esetében még 2017-ben indítottak közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ám ez egy év helyett négy esztendő alatt lett meg. Aztán tavaly többször is próbálkoztak a kivitelezőről döntő versenytárgyalás kiírásával, míg végre novemberben egyetlen cégtársulás jelentkezett.
Bár elvileg mindenki fellélegezhetett, hogy ez esetben óvások nem fogják hátráltatni a folyamatot, a városháza azóta sem hirdette ki győztesnek a nagyszebeni CON-A és a besztercei Dimex által vezetett csoportosulást, illetve nem is törölte a kiírást. A Pro Infrastruktúra Egyesület felszólította a döntéshozókat, sürgősen lépjenek az ügyben, hiszen
A civilek megjegyzik: az említett pályázók éppen a közelben „vizsgáznak”, hiszen ők építik Tordatúr határában a DN1-es európai utat az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmit. Itt 2025 februárja a határidő, és nagyjából az ütemterv szerint haladnak, ám ez „tízszer kisebb és annyival kevésbé összetett projekt, mint a körgyűrű”.
A munkálatok „bonyolultsága”, vagy inkább az óriási költségek miatt a beruházást két munkafázisra osztották. Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több, mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között. Itt már tavaly nyáron győztest hirdettek, és hamarosan nekifoghatnak a munkálatoknak, ugyanis Emil Boc kolozsvári polgármester szerint májusban elkezdődhet a kórházépítés, közvetlenül utána pedig az útfelújítás is.
A második szakasz – mely ügyében a Pro Infrastruktúra is felszólalt – több rész összevonásával alakult ki. A főút több mint 20 kilométeres, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút. Ez ez első munkafázis összesen 6 milliárd 135 millió lejbe (több mint 1,2 milliárd euróba) kerül a kolozsvári önkormányzat múlt pénteki ülésén frissített műszaki gazdasági mutatók szerint – 442 millió lejjel (89 millió euróval) többe, mint a korábbi becslések alapján.
Boc szerint az inflációhoz igazított pénzkeretnövelés létfontosságú volt egyrészt az első fázis első, fenesi szakaszán történő munkabeindítás szempontjából, másrészt a második szakasz esetében kiírt licit lezárása miatt is –
Ugyanakkor a kisajátítások is akadályozták az előrehaladást, főleg azok költsége: állítólag a kolozsvári körgyűrűt övező kényszerintézkedések annyiba kerülnek, mint amennyit az egész országban eszközölt hasonló eljárásokra szán az állam. Végül csak „adagolni” fogják a kifizetéseket, konkrétan csak azon területek esetében, amelyeken éppen valóban dolgoznak.
Minden idők legnagyobb infrastrukturális beruházásai előtt áll Kolozsvár a 42 km-es körgyűrű és a metró építésének előkészületevel. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, helyi tanácsossal jártuk körül a főbb kolozsvári infrastrukturális beruházások menetét.
Amelynek első munkafázisát négy éven belül szeretnék megvalósítani. Ugyanennyi idő jutna a második kivitelezésére is, amely még jóval odébb van, de máris több mint 2 milliárd 523 millió lejesre növelték tervezett költségvetését (188 millió lejes kiegészítésről döntöttek pénteken). Ebben a fázisban nyugat felé kiépítenék az összeköttetést a regionális kórház és az észak-erdélyi autópálya gyalui lehajtója között, illetve a keleti oldalon Apahidától észak, Telekfarka felé.
Mint ismeretes, a teljes körgyűrű – északnyugati oldalról – a kiköltözöttek miatt rendkívül zsúfolttá vált Kisbácsnál kezdődő bekötőút révén indul dél felé, azaz Románia legnagyobb községe, a mintegy 50 ezer lelkesre duzzadt Szászfenes irányába. Maga a körgyűrű itt, az 5-ös csomópontnál kezdődik: a Szamos mentén haladva éri el a kincses várost a Cora bevásárlóközpont mellett. Itt felüljáró vezet majd át a DN1-es országút felett a Monostori negyed irányába, és déli irányban kerüli meg a várost, többek között az Edgar Quinet, a Lomb utcát, a Tordai utat, a Borháncs és Szopor negyedet, a Munka sugárutat érintve, elérve a már meglévő Bányabükk–Apahida-terelőutat, onnan pedig a Kolozsvártól északkeletre fekvő Telekfarkát.
Megadjuk a lehetőséget az embereknek, hogy a megye bármelyik pontjáról bejárhassanak dolgozni HÉV-vel, metróval vagy a körgyűrűn anélkül, hogy elnyeljék őket a forgalmi dugók. Ezzel a teljes metropoliszövezetünk nyer, és olyan jövőképet kap, amelynek egyetlen célja, hogy itthon tartsuk gyermekeinket, hazahozzuk az eltávozottakat” – fogalmazott tavaly márciusban Emil Boc, amikor bemutatta a körgyűrűprojektet, a többi infrastrukturális nagyberuházásra is kitérve.
Olyan országot akarnak maguknak a románok, mint amilyen külföldön van. Kolozsváron megkaphatják – jelentette ki Emil Boc polgármester.
Ismét elérhetők a Wizz Air online szolgáltatásai – közölte péntek éjszaka a légitársaság.
Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.
Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.
Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.
A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!