2012. július 06., 11:162012. július 06., 11:16
Június utolsó hetében a Fitch nemzetközi hitelminősítő Ciprus hosszú futamidejű külső és hazai adósságának kockázati besorolását az eddigi BBB mínuszról egy fokozattal a már nem befektetési kategóriájú BB pluszra rontotta, negatív kilátásokkal megfejelve. Indoklásként a Fitch a szigetország bankjainak feltőkésítési igényét nevezte meg, amely négymilliárd euróra rúg. Ez az összeg jelentősen felülmúlja Ciprus pénzügyi lehetőségeit. A nemzetközi piacokon nem lehet fölvenni ennyi pénzt, mivel Nicosia már több mint egy éve nem „hitelképes”. Ráadásul államkötvényeit sem helyezheti el garanciaként az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székhelyén. Így nem marad más hátra, mint az EU mentőövének igénybevétele.
Dimítrisz Hrisztofiasz elnök megpróbálta elkerülni a brüsszeli „Canossa-járást”, és Moszkvához, majd Pekinghez fordult hitelekért. Az Európai Unió ugyanis csak belső reformokért cserébe ad pénzt, Hrisztofiasz viszont nem igazán a reformok iránti elkötelezettségéről híres. Hogy mit tart a hitelhez kapcsolódó feltételekről, az kitűnt a To Vima nevű görög újságnak adott júniusi interjújából. Ebben „gyarmatosító hatalomnak” nevezte a Görögország pénzügyi politikája felett őrködő trojkát, vagyis az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Az elnöknek tavaly sikerült 2,5 milliárd eurós hitelhez jutnia Moszkvától, a kamat viszonylag alacsony, 4,5 százalék.
Pár héttel ezelőtt Hrisztofiasz másodszor is Moszkvában kilincselt pénzért, egyidejűleg pedig Pekingbe küldte a kormány gazdasági miniszterét – azonban hiába. A ciprusi jobboldali sajtó ezt követően vitriolos cikkekben pellengérezte ki Hrisztofiasz dilettáns gazdaságpolitikáját. „A kormány gazdaságpolitikai döntései egyetlen célt szolgálnak: elkerülni minden olyan intézkedést, amely népszerűtlen volna az államapparátus dolgozói körében. Mindaddig, amíg a köztisztviselők fizetése és nyugdíja érintetlen marad, a kormány nem törődik azzal, hogy emelkedik az államadósság, a kötvények bóvli kategóriába kerülnek, a gazdaság pedig egyre mélyebb recesszióba süllyed” – írta egy hetilap, arra buzdítva Moszkvát, hogy utasítsa el az újabb hitelkérelmet.
A kérés a jelek szerint meghallgatásra talált, így Ciprusnak alighanem bele kell törődnie egy, a görögországihoz hasonló reformprogramba. Ezt maga Hrisztofiasz is sejthette, mert nemrég bejelentette, hogy a jövő évi elnökválasztáson nem indul. Viszont addig is neki kell irányítania a kormány tevékenységét, amelyre a „takarékoskodni, lefaragni, eltörölni” hármas jelszó érvényes. A kormány egyebek mellett két évre befagyasztotta az állami alkalmazottak bérét. Egyúttal megkezdte annak vizsgálatát, hogy a szociális kiadásokat csakugyan azok kapják-e, akik rászorulnak. Példa: a tanulmányi segély. Eddig az állam évi 2000 eurót fizetett minden olyan családnak, amelynek gyereke(i) egyetemre jár(nak). Milliárdosok csemetéi is profitáltak ebből a támogatásból, ám a kormány megváltoztatta a segélyezést. Ezzel 200 millió eurót spórolt meg.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.