A közösség ereje. A crowdfundingnak köszönhetően sok start-up teremtheti elő magának a szükséges tőkét
Fotó: Pixabay
Egyértelmű pozitívumnak tekinti Juhász Jácint közgazdász, hogy nálunk is meghonosodhat a változatos, sokrétű finanszírozási, és egyúttal befektetési forma, a crowdfunding. A szakember a Krónika megkeresésére úgy vélte, több lehetőségük lesz általa a cégeknek, a civil szervezeteknek, a magánszemélyeknek, hogy finanszírozást szerezzenek, vagy hogy kihelyezzék a megtakarításaikat, akár arra, hogy különböző projekteket támogassanak.
2022. november 12., 13:522022. november 12., 13:52
Néhány hónappal azután, hogy Romániában véglegesítették a crowdfunding, vagyis a közösségi finanszírozás jogi keretét, a bukaresti Pénzügyi Felügyelet (ASF) engedélyezte az első ilyen jellegű közvetítő platformot. A hét elején érkezett a rég várt hír, hogy engedélyezték az első romániai crowdfunding közvetítőt, ami azt jelenti, hogy a vállalatok, az érintettek hozzáférhetnek a közösségi finanszírozás mechanizmusához, vagyis lehetővé válik, hogy a közvetítőn keresztül bármely érdeklődőtől pénzt szerezzenek a vállalkozásokhoz, a projektekhez. Az ilyen jellegű tevékenységet csak az ASF által engedélyezett szolgáltatók közvetíthetik.
Megteremti továbbá a feltételeket a befektetők új kategóriáinak vonzásához és a vállalatok új üzleti modelljének megvalósításához, valamint új finanszírozási alternatívát kínál a támogathatók számára is” – olvasható a felügyelet közleményében.
Rámutattak, a közösségi finanszírozás háromszereplős: a projektfejlesztő, aki a projektet finanszírozásra javasolja, a befektetők, akik a javasolt projektet finanszírozzák, és a közösségi finanszírozás szolgáltatóját, aki egy online platform kezelésével megkönnyíti a kapcsolatot a projektfejlesztők és a potenciális befektetők között.
A fejlett országokban a crowdfunding egy komoly finanszírozási alternatíva, amely Romániában még nem honosult meg – fejtette ki megkeresésünkre Juhász Jácint közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, előrelépést jelent, ha nálunk is elterjed, hiszen a romániai vállalkozók, ha nincs saját pénzük, korlátozott finanszírozási lehetőségeket azonosíthatnak be: vagy uniós programban reménykednek, hogy lehívhatnak valamilyen vissza nem térítendő támogatást, vagy bankhitelt vesznek fel, ám ez utóbbi az emelkedő kamatlábak, a pénzintézetek szigorú feltételei miatt elég sok kezdő vállalkozás számára elérhetetlen.
„A pénz iránti keresletnek és a kínálatnak, a finanszírozást keresőknek és a megtakarítással rendelkezőknek egy újabb találkozási pontja. Lehetőség az induló startupvállalatok vagy akár a nonprofit jellegű, közösségi projektek finanszírozására is ” –foglalta össze az egyetemi oktató.
Hasonlóan intézményesített találkozási pont a tőzsde, de ott csak a nagyvállalatok jelennek meg, egy kis cég, egy startup oda nem kerül be, viszont a kisbefektetők a tőzsdén is labdába rúghatnak, részesei lehetnek a nagyvállalatok sikerének. „A crowdfunding kevésbé szervezett, de felügyelet alatt működik, a kis kezdeményezések ezen keresztül szerezhetnek támogatást. A pénzgyűjtőnek nem kell feltétlenül egy vállalatnak lennie, lehet egy közösségi projekt. Például ha valaki be akar ültetni egy domboldalt fával, ezen keresztül összegyűjtheti adományokból a szükséges összeget” – ecsetelte Juhász Jácint.
A közgazdász ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy a Pénzügyi Felügyelet által engedélyezett platform jogilag szabályozottan működik, ami azt szavatolja, hogy nem egy kamu portál, kiszűrik annak a kockázatát, hogy a befizetett pénz eltűnik, vagy más célra használják.
de nem azért, mert valaki meglopott vagy becsapott, hanem mert a vállalkozás, amire letettük a voksunkat, amit megfinanszíroztunk vagy meghiteleztünk, valamiért nem jött össze, figyelmeztetett a közgazdász.
Rendszerszintű probléma a pénzügyi ismeretek hiánya Romániában – vallja Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa, akivel egy szomorú következtetésekkel szolgáló elemzés kapcsán beszélgettünk.
„A bankok folyamatosan monitorozzák azokat a vállalatokat, melyeket meghiteleznek, kiértékelik a tevékenységét, hogy biztonságba tudják a kihelyezett pénzüket, a crowdfundingban a csőd vagy a nem fizetés kockázata áthárul a finanszírozóra, akárcsak a tőzsdén, ha részvényt vásárolunk, nem garantált, hogy az a cég örök életű, hogy visszakapjuk a pénzünket. Másrészt ezeknek a platformoknak alacsony a működési költségük, mivel algoritmusok alapján dolgoznak, miközben a tőzsdei vagy banki finanszírozásnak magasabbak az adminisztratív költségei, így a crowdfunding révén alacsony költséggel lehet megszerezni kis összegű finanszírozásokat” – összegezte Juhász Jácint.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!