2010. szeptember 01., 09:532010. szeptember 01., 09:53
A szakember szerint még a Kolozsvár méretű nagyvárosokban is legfeljebb 20 elismert szakember képes erre. Ezért van szükség olyan képzett munkaerőre, amely nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is tudja, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot.
Az új magiszteri képzés abban különbözik a közgazdasági kar többi képzésétől, hogy 80 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Irimie Emil Popa, a projekt menedzsere elmondta, az ötlet 2009-ben, egy másik uniós projekt indításakor született, amikor azzal szembesültek, hogy nem léteznek a munkaerőpiac igényeit felmérő tanulmányok, így a magiszteri hallgatók nem felelnek meg a piac követelményeinek, a cégek pedig jól képzett munkaerő nélkül maradnak.
„Az az újdonsága ennek a programnak, hogy a szakmát is bevonja az oktatás folyamatába. Több szemináriumot, sőt kurzust is gyakorló ügyvédek, pénzügyi tanácsadók, menedzserek, hivatásos pályázatértékelők tartanak – nyilatkozta lapunknak Tamás Attila. – Külön foglalkozunk majd a pályázatok költségének elemzésével, amely sok uniós pályázati kiírás alapkövetelménye. Országszerte felületes a pályázók ez irányú szakmai felkészültsége.” A szakember szerint az egyetemekre általában az jellemző, hogy túl sok elméletet tanítanak, miközben gyakorlati képzés alig létezik, mert nem hívják meg előadni a szakmát hivatásszerűen űző embereket.
Tamás Attila szerint egy Kolozsvár nagyságrendű városnak mintegy 100–150 pénzügyekben is jártas pályázati szakértőre lenne szüksége, miközben jelenleg alig vannak húsznál többen. Az Észak-nyugati Fejlesztési Régióban a szakember becslése szerint mintegy 500 ember tudna elhelyezkedni, ezért jó esélyük van munkát találni mindazoknak, akik a következő években elvégzik a magiszteri képzést. A tervek szerint a két egyetem három év alatt 300, az európai pénzügyeket és a pályázati eljárásokat jól ismerő szakembert képez majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok