„Az, hogy szolgáltatóváltásnál az elõfizetõk megtarthatják a számukat, nagyobb választási szabadságot biztosít számukra, és jelentõs akadályt hárít el a távközlési verseny fejlõdésének útjából. A számhordozhatóság fogékonyabbá teszi a felhasználókat az új piaci ajánlatok iránt, lehetõvé teszi, hogy kiválasszák a számukra legelõnyösebb ajánlatot, így a szolgáltatók közötti versenyt is élénkíti\" – mutatott rá Dan Georgescu, az ANRCTI elnöke. A szám megtartása az elhagyott szolgáltatónak semmibe sem kerül, a szám átvételének költségeit ugyanis a „befogadó\" szolgáltató viseli. Ez utóbbi döntésén múlik, hogy ezen költségek egy részét át kívánja-e hárítani az elõfizetõre. Az ANRCTI ugyanakkor kiköti, amennyiben a befogadó a felhasználót terheli a költségek bizonyos hányadával, a fizetendõ összegnek méltányosnak kell lennie. A számhordozhatósággal kapcsolatos információk megismertetése érdekében a szolgáltatók ügyfélszolgálaton keresztül, honlapjukon vagy írásban ingyenesen tájékoztatják majd az elõfizetõket, és kötelesek a szám átvitelére vonatkozó eljárást ismertetõ tájékoztatókat kihelyezni kirendeltségeikben. Emellett – mivel október 21-ét követõen csupán a szám alapján már nem lehet majd megállapítani, hogy egy elõfizetõ kinek az ügyfele – a szolgáltatóknak informálniuk kell felhasználóikat, hogy az éppen hívott szám hová tartozik, és mekkora a kapcsolási díj összege. Ezen adatokhoz ingyenesen lehet majd hozzájutni az ügyfélszolgálatoknál. Emellett hívás közben jelezniük kell, hogy a fogadó másik hálózat elõfizetõje, továbbá olyan internetes adatbázist kell létrehozniuk, amelybõl az ügyfelek megtudhatják, mely számok vándoroltak át más szolgáltatókhoz. A számhordozhatóság csak a mobiltelefon-szolgáltatók között valósítható meg, vezetékes telefonszámot nem lehet mobilhálózatra átvinni, utóbbiak között azonban minden szám hordozhatóvá válik, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy 3G-s elõfizetésrõl, feltöltõkártyával vagy elõfizetéssel rendelkezõ ügyfélrõl van szó.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.