Több ponton is módosította a Pénzügyi Felügyelet (ASF) az országban tevékenykedő biztosítótársaságokra vonatkozó előírásokat, a hatóság ugyanakkor folytatja a szabályozó munkát, Mişu Negriţoiu elnök elmondása szerint ugyanis idén és jövőre a kötelező gépjármű-biztosítást (RCA) érintő két új jogszabályt is kidolgoznak.
2016. február 11., 16:262016. február 11., 16:26
2016. február 11., 16:302016. február 11., 16:30
Az ASF vezetőtanácsa nemrég egy olyan törvénytervezetet fogadott el, amely több akadályt is elhárít a romániai RCA-piacra belépni kívánó külföldi biztosítótársaságok elől. A felügyelet eltörölte ugyanis azt az előírást, miszerint a külföldi biztosítóknak központi székhellyel és területi irodákkal kell rendelkezniük Romániában, ezzel a hatóság a versenyhelyzetet kívánja növelni.
A társaságok piaci térhódítását megkönnyítő tervezetre a kínálat bővítése érdekében volt szükség, a kötelező kötvények piacának legnagyobb szereplői ugyanis egy ideje anyagi problémákkal küszködnek, illetve felszámolás alatt állnak, mint például a korábban piacvezető Astra. A kötvénypiacon jelenleg kilenc biztosítótársaság tevékenykedik, hamarosan azonban minden bizonnyal további kettő – a Grawe és az Ergo – is megkezdi a kötelező biztosítások forgalmazását.
Öt napon belül kell felmérni a kárt
A Pénzügyi Felügyelet a kötelező biztosítási ágazatot szabályozó törvény módosításával ugyanakkor nemrég arról is döntött, hogy a biztosítótársaságoknak az ügyfél megkeresésétől számítva öt napon belül fel kell mérniük a keletkezett kár értékét. Erre azért volt szükség, mert a károsultak rendszeresen arra panaszkodtak, hogy a biztosítók óriási késésekkel fizetik ki a kártérítést – ha egyáltalán teljes mértékben állják azt.
Ezt a problémát azonban csak részben oldja meg az ASF intézkedése, hiszen ha a vállalkozások öt napon belül el is végzik a kárfelmérést, az autószerelő műhelyeknek járó összeg kifizetésével továbbra is késlekedhetnek – ez a periódus jelenleg a harminc napot is meghaladja. A módosítás mégis előrelépés, hiszen eddig a törvényben semmilyen határidőt nem szabtak a kárfelmérés elvégzésére.
Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Bróker ügyvezetője lapunknak arról számolt be, hogy az intézkedés valamilyen mértékben megkönnyíti majd a károsultak helyzetét, hiszen így legalább hamarabb megjavítják majd az autójukat. A szakértő elmondása szerint a társaságok többsége eddig valóban rendszeresen húzta az időt, gyakran előfordult, hogy a kár értékét két hét után becsülték meg.
„A kötelező biztosítással annak a gépkocsinak a javítását állják, amely nem okozta, hanem elszenvedte a kárt. Tehát a sofőr nem is hibás, mégis kénytelen heteket várni, amíg megjavíttathatja az autóját” – magyarázta a bróker. Lőrincz ugyanakkor elismerte, hogy a továbbiakban sem kizárt az időhúzás, hiszen a biztosítók általában túl alacsony árat állapítanak meg, ha pedig az ügyfél nem elégedett, elkezdődik az alkudozás. Amennyiben bármilyen apró gyanú felmerül arra vonatkozóan, hogy mégsem éppen akkora a kár, vagy nem a megadott időpontban keletkezett, kezdődik a pereskedés, és amíg le nem zárul, a biztosító nem fizet semmit. „Mindenesetre bíztató a módosítás, legalább gyorsabban beindul a procedúra, a gépkocsi hamarabb a szerelőhöz kerül” – összegzett Lőrincz Lehel.
Több biztosító „notórius késlekedő”
Abban Szőcs Ildikó, a szintén sepsiszentgyörgyi Novotech autókereskedő cég és márkaszerviz társtulajdonosa is egyetértett, hogy vannak „notórius késlekedők” a biztosítótársaságok között. A szakember hangsúlyozta: a három hónapos kifizetési határidőt elfogadhatónak tartják, de sok cég ennél is többet húzza az időt, ugyanakkor az is gondot okoz, hogy a biztosítók egy része csak az utángyártott alkatrészek árát téríti meg, az eredetit nem.
„Egy új autó számára csak eredeti alkatrészt kínálnak a piacon, viszont a használtgépkocsi-tulajdonosok közül is sokan döntenek úgy, hogy inkább saját zsebből kifizetik a különbözetet, de tartós, jó minőségű, eredeti alkatrész kerüljön a járműbe” – részletezte az üzletasszony. Szőcs Ildikó azt is elmondta: már megszokták, hogy a biztosítók minden eszközzel spórolni igyekeznek, de vannak közöttük megbízhatóak is, és ezekkel zökkenőmentes az ügyintézés.
A Pénzügyi Felügyelet idén és jövő évben újabb szabályok bevezetésére készül a kötelező gépkocsi-biztosítási piacon. Mişu Negriţoiu, az ASF elnöke a biztosítótársaságok egyesületének konferenciáján arról számolt be, hogy két új jogszabályon dolgoznak, amelyek kifejezetten az RCA-szektorra fognak vonatkozni. A szakértő rámutatott: nincsen a piacra vonatkozó európai uniós irányelv, ezért a tervezeteken dolgozó munkacsoport közép-európai mintára állítja össze a törvényeket, főként Csehország és Ausztria vonatkozó jogszabályait figyelembe véve.
Negriţoiu azt is elmondta: elképzelhető, hogy hamarosan új hatóságot hoznak létre, amely a kötelező kötvények árának meghatározásával fog foglalkozni, ez ugyanis nem tartozik az ASF hatáskörébe. „Romániában számos olyan intézmény működik, amely egy bizonyos piacon megadott díjszabások szabályozásával foglalkozik, ilyen például az Országos Energiaügyi Hatóság, az ANRE. Így nem lenne teljesen ismeretlen eljárás, ha a kötvények árát is szabályoznánk” – fogalmazott a felügyelet vezetője.
Negriţoiu egyébként azt ígérte, hogy az ASF által tervezett, az átláthatóságot növelő jogszabálytervezetek nem vezetnek majd föltétlenül a kötvények drágulásához, hanem „hozzáhárulnak az RCA-piac újjáépítéséhez”. Ehhez képest a Pénzügyi Felügyelet által az elmúlt években hozott intézkedések leginkább a piacvezető biztosítótársaságok (Astra és Carpatica) további megerősödéséhez, illetve a kötelező kötvények drágulásához vezettek.
Az RCA-kötvények eladásából származik egyébként a biztosítási piac legnagyobb bevétele, az összes kötvényvásárlásnak mintegy harmadát ez teszi ki. A tevékenységből tavaly szeptember végén 2,3 milliárd lej (517 millió euró) származott, ez 15 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!