Fotó: Barabás Ákos
A koronavírus-járvány és a pandémiával karöltve érkező gazdasági válság dacára 5216 lejre rúgott 2020-ban egy romániai háztartás havi átlagjövedelme – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. június 07., 11:472021. június 07., 11:47
A most közzétett adatok szerint a pénzbeni jövedelem háztartásonként átlagban havi 4840 lejt tett ki (személyenként 1884 lejt), azaz 8,7 százalékkal többet, mint 2019-ben; természetbeni jövedelem pedig havi 376 lejt (146 lejt személyenként), azaz 11,7 százalékkal többet, mint 2019-ben.
Az összbevétel havi átlaga 5216 lej volt tavaly egy háztartásra számolva, ami 2031 lejt jelent fejenként; a növekedés 2019-hez viszonyítva 8,9, illetve 9,6 százalékos.
Csaknem 30 ezer középiskolás származik olyan családból, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az 500 lejt – derül a tanügyminisztérium statisztikáiból.
Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint bérek és az ezekhez kapcsolható juttatások tették ki a háztartások havi bevételének 68,2 százalékát.
Emellett 19 százalékot (2019-ben ez 18,4 százalék volt) tettek ki a különböző szolgáltatásokért kapott jövedelmek, 1,8 százalékot (2019-ben 2 százalék) az önálló, nem mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem, 1,7 százalékot (2019-ben 1,8 százalék) a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem és 7,2 százalékot (2019-ben 7 százalék) a természetbeni jövedelmek, elsősorban az élelmiszeripari termékek saját forrásból történő fogyasztásának értéke (6,1 százalék 2020-ban, 5,8 százalék 2019-ben).
2019-ben az Európai Unió háztartásai a fogyasztási kiadásaik 13%-át fordították élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Az arány Romániában a legnagyobb: itt egy háztartás összkiadásának átlagosan 26%-át költik élelmiszerre és nem alkoholos italokra.
A statisztikák szerint ugyanakkor a lakosság továbbra is csak elhanyagolható összeget (átlagosan a kiadások mindössze 0,5 százalékát, 2019-ben ez 0,6 százalék volt) költi befektetésre, ingatlan- vagy területvásárlásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!