2010. január 20., 09:462010. január 20., 09:46
Politikailag tapasztalatlan miniszterek hipotézisét képezi mindössze az a javaslat, hogy társadalombiztosítási hozzájárulást kellene fizetni a szerzői jogdíjként kapott juttatásokért is – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök, aki szerint ilyen irányú módosítás idén semmi szín alatt nem lép érvénybe, s hogy a javaslatot a kormánynak is felül kell még vizsgálnia.
Hasonlóképpen vélekedett egyébként a kormányfő Cseke Attila RMDSZ-es egészségügyi miniszter javaslatáról, amely különadót vetne ki a gyorséttermi termékekre. Boc egy televíziós műsorban arra szólította fel a tárcavezetőket, hogy azt követően nyilatkozzanak terveikről, hogy azokat megfelelően átgondolták, hiszen a kezdeményezésekből úgy is csak akkor lesz törvény, ha azok életképesek.
Eközben tegnap Mihai Şeitan munkaügyi tárcavezető folytatta az egyeztetést a jogdíj tb-kötelessé tételében érintett szervezetek vezetőivel. A sajtósokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek képviselőivel folytatott tegnapi tárgyaláson azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy az érintettek választhatnak majd, hogy a minimálbér 30,8 százalékát vagy öt bruttó átlagbér 30,8 százalékát kívánják hozzájárulásként befizetni. Ez a két összeg lenne javaslata szerint az alsó, illetve felső határérték. Şeitan ugyanakkor kiemelte, hogy a pénzösszegeket nem a munkáltatónak, hanem a jogdíj haszonélvezőjének kell majd befizetnie.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az elmúlt napokban az érintettek körében hatalmas felháborodást váltott ki a tény, hogy az új nyugdíjtörvénnyel a kormány eltörölné azon kedvezményt, amelynek értelmében a szerzői jogdíjakat nem terhelik a nyugdíjalap javára történő levonások.
Az érintettek elégedetlenségét tapasztalva Mihai Şeitan helyesbítette korábbi javaslatát, s bejelentette, nem mindenkinek kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a szerzői jogdíjasok közül, csupán azoknak, akik nem rendelkeznek munkakönyves állással, nincs semmilyen más jövedelmük, csupán a tevékenységük utáni jogdíjat kapják kézhez. Érvelése szerint a módosítás lényege abban áll, hogy ezáltal a csupán jogdíjból élők is jogosultak lehetnének időskorukban az állami nyugdíjra.
„Nem kell megijedni. Mi csupán azt tartottuk szem előtt, hogy jó lenne, ha mindenkinek, aki dolgozott, biztosítva lenne a nyugdíja” – részletezte a tárcavezető, aki egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy az intézkedés bevezetésével mekkora összeggel bővülhetne évente a társadalombiztosítási költségvetés, majd ismételten leszögezte, hogy e tekintetben nem is a büdzsé a fontos, hanem az aktív személyek nyugdíjának biztosítása. Az intézkedés Şeitan szerint már 2011-től hatályba is lépne.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.