Fotó: MTI
Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári külképviseletének vezetője elmondta, tavaly megduplázódott az addigi évekhez képest a Romániából Kelet-Magyarországra érkező szállóvendégek száma, a térség ugyanis rendkívül színes és izgalmas kínálattal várja a látogatókat. Az egyre növekvő romániai érdeklődés többek között annak tudható be, hogy Kelet-Magyarország földrajzilag és kulturális szempontból is közel áll Romániához, ezenkívül az Alföld régiói jobb minőségű és jutányosabb turisztikai szolgáltatásokat kínálnak a nyaralni vágyóknak, mint Románia. „Történelem és kultúra, lovaglás és gyógyító vizek, finom ételek és italok, puszták és palotás városok együtt találhatók meg ebben a régióban” – mutatott rá. Turisztikai vonzerő szempontjából kiemelten fontos a magyar gasztronómia, a sokféle hungarikum (eredetvédelem alá sorolt termék, mint például a híres halászlé, a kecskeméti pálinka, a csabai, gyulai kolbász, a halasi csipke stb.).
A térség turisztikai kínálatában előkelő helyet foglalnak el a gyógyfürdők, strandok, élményfürdők, aquaparkok (például a híres hajdúszoboszlói gyógy- és strandfürdő, vagy a debreceni gyógy- és fürdőközpont). Európa hévizekben igen gazdag térsége ez, ahol a fürdőkultúra hagyományai a török időkig nyúlnak vissza. A fürdők egyre gazdagabb spa (gyógyító és wellness) szolgáltatásokkal hívják a látogatókat, az „Alföld Spa” pedig a gyógyító vizeket és szolgáltatásokat a „pusztai romantikával”, a kisvárosok, falvak és tanyák hagyományaival és kultúrájával kiegészülve várja a vendégeket. Ugyanakkor egy-egy tájegység sajátos ízvilágának és különleges termékeinek megismerése is élményforrás lehet. Szállást minden árkategóriában kínálnak a kelet-magyarországi turisztikai szolgáltatók – szállodák, panziók, apartmanok várják a romániai vendégeket, és a Világörökség részét képező Hortobágyon egyre több szálloda szakosodik konferenciaszervezésre – hangzott el. A turisztikai vonzerővel bíró tényezők közé sorolják azt is, hogy az alföldi városok kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak, szabadtéri színházaknak (Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház) és nagyszabású gasztronómiai fesztiváloknak, halászléfőző népünnepélyeknek adnak otthont.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.