Meg kell találni az egyensúlyt. A jóllét érdekében hozott áldozat megbosszulhatja magát
Fotó: Pixabay
A gondtalan anyagi helyzet hozzájárulhat ugyan a jólléthez, de meg kell tartani az egyensúlyt, mert például ha rámegy az egészségünk a pénzgyűjtésre, a vagyonszerzésre, előfordulhat, arra kell majd fordítanunk a megtakarításainkat, hogy az egészségünket helyreállítsuk – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász, amikor a jólét és a jóllét összefüggéseiről kérdeztük.
2022. november 11., 15:592022. november 11., 15:59
Kulturálisan kötött, és egyénenként nagymértékben eltérő, hogy kinek mit jelent a pénzügyi jólét fogalma – húzta alá megkeresésünkre Szabó Árpád. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusát annak kapcsán faggattuk, hogy a Revolut digitális banki és fizetési platform a napokban tett közzé felmérést, amelynek szintén az a következtetése: jólét és a jóllét (wellness) szorosan kapcsolódik a kiegyensúlyozottsághoz és a mértékletességhez, hogy a következmények teljes tudatában cselekedjünk, és legyen bátorságunk új dolgokat megtenni.
A Revolut megbízásából a Dynata piackutató cég által végzett, tíz országot felölelő elemzés romániai adatai amúgy arra világítanak rá, hogy a romániai polgárok egyre nyitottabbak arra, hogy a pénzről beszéljenek, de még mindig vannak tabutémák, mint például a fizetés, a személyes megtakarítások mértéke, és sokan még mindig restellnek fizetésemelést kérni.
A nők jobban aggódnak az infláció és annak jövedelemre gyakorolt hatása miatt, mint a férfiak, a pénz pedig fontos téma a párkapcsolatokban vagy a családi kapcsolatokban.
A felmérés szerint a 25–64 év közötti romániai polgárok többsége (30 százalék) számára a pénzügyi jólét elsősorban azt jelenti, hogy rendelkeznek a pénzük felett, kiszámítható a jövedelmük. Csak a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy mentálisan jobban érezné magát, ha több pénze lenne.
A 18–24 éves válaszadók 22 százaléka számára a pénzügyi jólét akkor valósul meg, ha sikerül megtakarítaniuk vagy befektetniük a jövőre vonatkozó terveikbe. A pénzügyi hozzáállás nemenként is változik, például a megkérdezett nők 21 százaléka mondta, hogy aggódik az inflációnak a pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása miatt, míg a férfiaknak csak 12 százaléka osztja ezt a félelmet.
A romániai férfiak ugyanakkor sokkal magabiztosabbak abban, hogy a gazdasági stagnálás vagy recesszió idején is képesek lesznek kordában tartani kiadásaikat és növelni jövedelmüket. A háztartási kiadások kezelésének képessége tekintetében kiegyenlítődnek a dolgok: mind a nők, mind a férfiak azt mondják, keresik a megoldást pénzügyi helyzetük javítására.
A 35–44 év közötti válaszadók többsége számára nehézséget jelent, hogy fizetésemelést kérjen, 18 százalék pedig vonakodik attól, hogy árcsökkentést kérjen.
„Az igazi jóllét titka az egyensúlyban keresendő, ha anyagilag, egészségileg, spirituálisan is rendben vagyunk” – szögezte le megkeresésünkre a kutatás kapcsán Szabó Árpád. A közgazdász rámutatott, a pénzügyi jólét fontos eleme ugyan a jóllétnek, de ez mindenkinek mást jelent, befolyásolja a kulturális kötődés, a családi minta.
Mind a két esetben máshol van a szint, amikor azt mondják, hogy elégedettek, kiegyensúlyozottak” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette: a megtakarítási hajlandóság is erősen kötött, ha beleszületünk egy kultúrába, a „vérünkben van”, hogy miként spórolunk, ezt látjuk, tanuljuk a nagyszüleinktől, szüleinktől. Ezen viszont sokat változtathat a pénzügyi nevelés, már kisiskoláskorban tanítani kellene a pénzügyi alapismereteket, hogy a felnőttként megkeresett pénzt okosan tudjuk beosztani, esetleg kamatoztatni.
A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, a fiatalok másként viszonyulnak a pénzügyi kérdésekhez, ezt nagymértékben befolyásolja, hogy sokan 24 éves korukig tanulnak, sőt egy másik felmérés szerint sokan 28–30 éves korukig élnek együtt a szüleikkel, tehát nem kell azzal foglalkozniuk, honnan és miként teremtik elő a napi szükségleteik fedezetét, így számukra az a megnyugtató, ha nem is kell törődniük a pénzügyekkel.
egyrészt mert többet foglalkoznak a háztartási kiadásokkal, másrészt már ősidőktől kódolt, hogy a férfi elejti a zsákmányt, a nő pedig beosztja. Ugyanakkor – tette hozzá – az Amerikai Egyesült Államokban figyelték meg, hogy amikor dübörög a gazdaság több nő iratkozik be egyetemre, a férfiak inkább pénzt keresnek, válságban pedig több férfi tanul, mert csökkennek a kereseti lehetőségek.
Szabó Árpád hangsúlyozta, meg kell találni az egyensúlyt, nem érdemes tönkretenni az egészségünket, hogy több pénzt keressünk, mert utána az egészség helyreállítására kell elkölteni a megtakarításokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!