Sokan gondolják azt, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani
Fotó: Haáz Vince
A romániai alkalmazottak 44,5 százaléka másodállásból kénytelen kiegészíteni a jövedelmét az eJobs munkaerő-közvetítő portál friss felmérése szerint. A közvélemény-kutatás szerdán közzétett eredményei rávilágítanak: a másodállást vállalók 29,5 százaléka egyszerre két helyen dolgozik részmunkaidőben hétfőtől péntekig, 11,2 százalékuk hétfőtől péntekig teljes munkaidőben, hétvégén pedig részmunkaidőben dolgozik, 11,6 százalékuk alkalmanként vállal pluszmunkát, ha éppen több pénzre van szüksége, 3,8 százalékuk pedig csak részmunkaidőben, de több helyen dolgozik.
2023. május 17., 12:582023. május 17., 12:58
„Nem meglepő, hogy a pénz a fő ok, amiért a romániai alkalmazottak másodállást vállalnak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy 10 válaszadóból közel 6 nem keres eleget a főállásából ahhoz, hogy fedezze a havi kiadásait. További okként azt adták meg, hogy vagy pénzt kell félretenniük egy, a következő időszakban esedékes nagyobb vásárlásra, vagy azt, hogy szeretnének szakterületet váltani, és megpróbálnak egy másik iparágban dolgozni, hogy lássák, mi fekszik jobban, vagy azt, hogy pályájuk elején járnak, sok szabadidejük van, és azt szeretnék kihasználni, hogy többet keressenek.
– értékelte a felmérés eredményeit Ana Călugăru, az eJobs kommunikációs vezetője.
Kell a plusz pénz – ez a vezető ok a két munkahelyen dolgozó romániai alkalmazottak körében az eJobs állásközvetítő szakportál friss felmérése szerint.
Arra a kérdésre, hogy mennyi pluszpénzt keresnek másodállásukkal, 38,7 százalék mondta azt, hogy a főállásukban megkeresett összeg 20–30 százalékával pótolják még ki a családi büdzsét, 18,8 százalék 30–40 százalékkal, 14,9 százalék 40–50 százalékkal, 9,9 százalék pedig több mint 50 százalékkal egészíti ki jövedelmét. 13,4 százalékuk számára a második munkahely a fizetés megduplázását jelenti, míg 4,3 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, hogy a részmunkaidős vagy hétvégi munka jobban fizet, mint a főállás.
9,6 százalék legfeljebb 6 hónapig tudná ezt megtenni, 17,4 százalék pedig úgy látja, hogy akár egy évig is hajlandó lenne kompromisszumot kötni. A felmérésben résztvevők a fő hátrányokat abban látják, hogy egyrészt nem tudnak mindkét munkahelyen úgy teljesíteni, ahogy kellene, másrészt nem marad idejük a magánéletükre, de azt is felhozzák, hogy kimerültnek érzik magukat, és attól tartanak, az egészségükre is hatással lesz” – magyarázta Ana Călugăru.
További 12,1 százalék tenné ezt, ha már nem tudná fenntartani a munka és a magánélet egyensúlyát, és ugyanennyien maradnának az egyik munkahelyen, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat.
Ugyanakkor 7,4 százaléknak már van egy terve, és feladja, amint összegyűl a pénz egy tervezett nagyobb vásárlásra. Ugyanennyien tisztában vannak azzal, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani, míg 21,1 százalék szerint nincs okuk arra, hogy egy munkahelyen maradjanak.
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik.
„A felmérésben azokon kívül, akiknek már két vagy több munkahelyük van, olyan munkavállalók is részt vettek, akiknek egy munkahelyük van, de
míg 34 százalék elismeri, hogy szüksége lenne a plusz jövedelemre, de nem tudja, hogy megbirkózna-e a megnövekedett terheléssel. 25,2 százalék válaszolt úgy, hogy nem szándékozik változtatni ezen a téren” – árulta még el Ana Călugăru.
A felmérést 2023 áprilisa és májusa között végezték 1350 fős mintán.
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez még csak kezdet.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
szóljon hozzá!