Nem ördögtől való. Megváltozott az otthoni munkavégzéshez való hozzáállás
Fotó: Haáz Vince
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez csak kezdet, a radikális változáshoz még nagyon hosszú időre van szükség. Az mindenképp kijelenthető, hogy a munkáltatók másképp viszonyulnak az otthoni munkavégzéshez, mint a járvány előtt – egy felmérés szerint az alkalmazottak 46 százaléka jár be minden nap a munkahelyére, 34 százalék számára lehetővé vált a hibrid munkavégzés, 20 százalék pedig a távmunkát választotta.
2023. február 06., 09:222023. február 06., 09:22
Az alkalmazottak 46 százaléka jelenleg kizárólag a munkahelyén, közel 20 százaléka távmunkában, mintegy 34 százaléka pedig hibrid módon dolgozik – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő által 2023 januárjában 4318 alkalmazott megkérdezésével készített felmérés eredményeiből. Az Agerpres által idézett kutatás szerint a munkáltató rugalmassága továbbra is döntő szempont a munkahelyváltáskor: 10-ből 6 jelölt nem vállalna munkát olyan vállalatnál, amely nem teszi lehetővé a távmunkát vagy a hibrid munkát.
A felmérés rámutat: 2022 volt az az év, amikor a munkavállalók kezdtek visszatérni az irodai munkához két olyan év után, amikor általános volt a távmunka, és 2023-ban ez a tendencia folytatódni fog. Jelenleg az alkalmazottak 46,1 százaléka kizárólag a vállalat székhelyén dolgozik, és mindössze 18,4 százalékuk távmunkában. A fennmaradó részüknek az irodájuk és az otthonuk között oszlik meg a munkaideje: 18,8 százalékuk a vállalat által megszabott program szerinti hibrid módon dolgozik, 13,7 százalékuknak be kell menniük az irodába, de maguk döntik el, hogy ezt hetente hányszor teszik meg, 3 százalékuk pedig csak értekezletekre és találkozókra jár be az irodába.
Van, aki szívesebben dolgozik otthonról vagy hibrid rendszerben
Fotó: Pixabay
A felmérés szerint a hibrid rendszerben dolgozó alkalmazottak 57,1 százaléka havonta legkevesebb ötször, 14,3 százaléka egyszer, 9 százaléka kétszer, 7,1 százaléka háromszor, míg 12,4 százaléka négyszer jár be az irodába.
23,6 százalék kizárólag otthonról szeretne dolgozni, 20,1 százalék pedig növelné a távmunkában töltött napok számát. Ugyanakkor a válaszadók 60,9 százaléka soha nem dolgozna olyan vállalatnál, amely nem támogatja a távmunkát vagy a hibrid munkavégzést, 26,6 százalékuk pedig ezt a legfontosabb szempontnak tartja egy állásajánlat mérlegelésekor. Az álláskeresők 55,5 százaléka számára a fizetés a legfontosabb, 7,4 százalékuk elsősorban az előléptetési lehetőségeket keresi, 5,9 százalékuk szerint pedig a csapat a legfontosabb.
Nem olyan gyorsan következik be a változás, mint azt sokan hiszik – jelentette ki Csibi Magor, a Trend Consult üzleti tanácsadó cég vállalati és vezetési kultúráért felelős vezetője, amikor arról kérdeztük, a mostani felmérés eredményei arra mutatnak-e, hogy az otthoni, illetve hibrid munkavégzés mostantól látványosan velünk marad, illetve hogy milyen trendek körvonalazódnak.
„Nagyon könnyű azt hinni, hogy a pandémia nagyívű és tartós változásokat okozott, ha csak arra a dolgozó elitre figyelünk, amely a közösségi hálón jelen van, és ki is fejezi a véleményét. Bizonyos szociális csoportokban, bizonyos körökben úgy tűnhet, hogy a munka már csak hibrid lehet, az alkalmazó-alkalmazott viszony gyökeresen megváltozott, és az adu az alkalmazottak kezében van. Attól tartok viszont, hogy ez önáltatás” – fejtette ki a szakember. Hozzátette:
Fotó: Facebook/Csibi Magor
„Van egy kisebb elit, amelynek kijár a távmunka, a teljes flexibilitás és a munkáltató elkezdte újragondolni a teljes munkavégzési filozófiát és struktúrát is. Egy sokkal nagyobb réteg számára a munkáltatók meg hajlandóak kompromisszumokra. Részben azért, mert attól félnek, hogy egy hirtelen és teljes visszatérés a régi rendszerre emberveszteséggel, felmondásokkal járhat, részben pedig azért, mert ez költségcsökkentéssel járhat.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Csibi Magor.
„Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs változás a piacon, csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a változás nem akkora és nem annyira kiterjedt, mint amennyire sokszor, sokaknak tűnhet” – tette hozzá.
„Habár a legtöbb cég mindig azt mondta, hogy otthonról nem lehet dolgozni, mert az hosszú távon teljes összeomláshoz vezet, mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Az emberek már tudják, hogy lehet másképp is dolgozni” – fogalmazta meg az üzleti tanácsadó.
„A változás jön, és a munka mai formája nyomás alá fog kerülni. Nem csak a helyszín, hanem a struktúra, a munkaórák és munkanapok, a kommunikáció és a jutalmazási rendszer is. De nem olyan gyorsan, mint ahogy azt sokan hiszik. Ez egy lassú folyamat, ami hosszú távon radikálisan meg fogja változtatni a munkához való hozzáállásunkat és magát a munkavégzés folyamatát” – összegzett Csibi Magor.
A munkavállalók mintegy 53 százaléka fizetésemelésre számít 2023-ban, és 40 százalékuk munkahelyet vált, ha nem nő a bére – derül ki egy friss felmérés kedden közzétett eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!