Nem ördögtől való. Megváltozott az otthoni munkavégzéshez való hozzáállás
Fotó: Haáz Vince
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez csak kezdet, a radikális változáshoz még nagyon hosszú időre van szükség. Az mindenképp kijelenthető, hogy a munkáltatók másképp viszonyulnak az otthoni munkavégzéshez, mint a járvány előtt – egy felmérés szerint az alkalmazottak 46 százaléka jár be minden nap a munkahelyére, 34 százalék számára lehetővé vált a hibrid munkavégzés, 20 százalék pedig a távmunkát választotta.
2023. február 06., 09:222023. február 06., 09:22
Az alkalmazottak 46 százaléka jelenleg kizárólag a munkahelyén, közel 20 százaléka távmunkában, mintegy 34 százaléka pedig hibrid módon dolgozik – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő által 2023 januárjában 4318 alkalmazott megkérdezésével készített felmérés eredményeiből. Az Agerpres által idézett kutatás szerint a munkáltató rugalmassága továbbra is döntő szempont a munkahelyváltáskor: 10-ből 6 jelölt nem vállalna munkát olyan vállalatnál, amely nem teszi lehetővé a távmunkát vagy a hibrid munkát.
A felmérés rámutat: 2022 volt az az év, amikor a munkavállalók kezdtek visszatérni az irodai munkához két olyan év után, amikor általános volt a távmunka, és 2023-ban ez a tendencia folytatódni fog. Jelenleg az alkalmazottak 46,1 százaléka kizárólag a vállalat székhelyén dolgozik, és mindössze 18,4 százalékuk távmunkában. A fennmaradó részüknek az irodájuk és az otthonuk között oszlik meg a munkaideje: 18,8 százalékuk a vállalat által megszabott program szerinti hibrid módon dolgozik, 13,7 százalékuknak be kell menniük az irodába, de maguk döntik el, hogy ezt hetente hányszor teszik meg, 3 százalékuk pedig csak értekezletekre és találkozókra jár be az irodába.
Van, aki szívesebben dolgozik otthonról vagy hibrid rendszerben
Fotó: Pixabay
A felmérés szerint a hibrid rendszerben dolgozó alkalmazottak 57,1 százaléka havonta legkevesebb ötször, 14,3 százaléka egyszer, 9 százaléka kétszer, 7,1 százaléka háromszor, míg 12,4 százaléka négyszer jár be az irodába.
23,6 százalék kizárólag otthonról szeretne dolgozni, 20,1 százalék pedig növelné a távmunkában töltött napok számát. Ugyanakkor a válaszadók 60,9 százaléka soha nem dolgozna olyan vállalatnál, amely nem támogatja a távmunkát vagy a hibrid munkavégzést, 26,6 százalékuk pedig ezt a legfontosabb szempontnak tartja egy állásajánlat mérlegelésekor. Az álláskeresők 55,5 százaléka számára a fizetés a legfontosabb, 7,4 százalékuk elsősorban az előléptetési lehetőségeket keresi, 5,9 százalékuk szerint pedig a csapat a legfontosabb.
Nem olyan gyorsan következik be a változás, mint azt sokan hiszik – jelentette ki Csibi Magor, a Trend Consult üzleti tanácsadó cég vállalati és vezetési kultúráért felelős vezetője, amikor arról kérdeztük, a mostani felmérés eredményei arra mutatnak-e, hogy az otthoni, illetve hibrid munkavégzés mostantól látványosan velünk marad, illetve hogy milyen trendek körvonalazódnak.
„Nagyon könnyű azt hinni, hogy a pandémia nagyívű és tartós változásokat okozott, ha csak arra a dolgozó elitre figyelünk, amely a közösségi hálón jelen van, és ki is fejezi a véleményét. Bizonyos szociális csoportokban, bizonyos körökben úgy tűnhet, hogy a munka már csak hibrid lehet, az alkalmazó-alkalmazott viszony gyökeresen megváltozott, és az adu az alkalmazottak kezében van. Attól tartok viszont, hogy ez önáltatás” – fejtette ki a szakember. Hozzátette:
Fotó: Facebook/Csibi Magor
„Van egy kisebb elit, amelynek kijár a távmunka, a teljes flexibilitás és a munkáltató elkezdte újragondolni a teljes munkavégzési filozófiát és struktúrát is. Egy sokkal nagyobb réteg számára a munkáltatók meg hajlandóak kompromisszumokra. Részben azért, mert attól félnek, hogy egy hirtelen és teljes visszatérés a régi rendszerre emberveszteséggel, felmondásokkal járhat, részben pedig azért, mert ez költségcsökkentéssel járhat.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Csibi Magor.
„Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs változás a piacon, csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a változás nem akkora és nem annyira kiterjedt, mint amennyire sokszor, sokaknak tűnhet” – tette hozzá.
„Habár a legtöbb cég mindig azt mondta, hogy otthonról nem lehet dolgozni, mert az hosszú távon teljes összeomláshoz vezet, mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Az emberek már tudják, hogy lehet másképp is dolgozni” – fogalmazta meg az üzleti tanácsadó.
„A változás jön, és a munka mai formája nyomás alá fog kerülni. Nem csak a helyszín, hanem a struktúra, a munkaórák és munkanapok, a kommunikáció és a jutalmazási rendszer is. De nem olyan gyorsan, mint ahogy azt sokan hiszik. Ez egy lassú folyamat, ami hosszú távon radikálisan meg fogja változtatni a munkához való hozzáállásunkat és magát a munkavégzés folyamatát” – összegzett Csibi Magor.
A munkavállalók mintegy 53 százaléka fizetésemelésre számít 2023-ban, és 40 százalékuk munkahelyet vált, ha nem nő a bére – derül ki egy friss felmérés kedden közzétett eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!