Átalakulóban a munkavégzési szokások: az alkalmazottak kevesebb mint fele tért vissza teljesen a munkahelyére

Átalakulóban a munkavégzési szokások: az alkalmazottak kevesebb mint fele tért vissza teljesen a munkahelyére

Nem ördögtől való. Megváltozott az otthoni munkavégzéshez való hozzáállás

Fotó: Haáz Vince

Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez csak kezdet, a radikális változáshoz még nagyon hosszú időre van szükség. Az mindenképp kijelenthető, hogy a munkáltatók másképp viszonyulnak az otthoni munkavégzéshez, mint a járvány előtt – egy felmérés szerint az alkalmazottak 46 százaléka jár be minden nap a munkahelyére, 34 százalék számára lehetővé vált a hibrid munkavégzés, 20 százalék pedig a távmunkát választotta.

Bálint Eszter

2023. február 06., 09:222023. február 06., 09:22

Az alkalmazottak 46 százaléka jelenleg kizárólag a munkahelyén, közel 20 százaléka távmunkában, mintegy 34 százaléka pedig hibrid módon dolgozik – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő által 2023 januárjában 4318 alkalmazott megkérdezésével készített felmérés eredményeiből. Az Agerpres által idézett kutatás szerint a munkáltató rugalmassága továbbra is döntő szempont a munkahelyváltáskor: 10-ből 6 jelölt nem vállalna munkát olyan vállalatnál, amely nem teszi lehetővé a távmunkát vagy a hibrid munkát.

Bejött a hibrid munkavégzés

A felmérés rámutat: 2022 volt az az év, amikor a munkavállalók kezdtek visszatérni az irodai munkához két olyan év után, amikor általános volt a távmunka, és 2023-ban ez a tendencia folytatódni fog. Jelenleg az alkalmazottak 46,1 százaléka kizárólag a vállalat székhelyén dolgozik, és mindössze 18,4 százalékuk távmunkában. A fennmaradó részüknek az irodájuk és az otthonuk között oszlik meg a munkaideje: 18,8 százalékuk a vállalat által megszabott program szerinti hibrid módon dolgozik, 13,7 százalékuknak be kell menniük az irodába, de maguk döntik el, hogy ezt hetente hányszor teszik meg, 3 százalékuk pedig csak értekezletekre és találkozókra jár be az irodába.

Galéria

Van, aki szívesebben dolgozik otthonról vagy hibrid rendszerben

Fotó: Pixabay

A felmérés szerint a hibrid rendszerben dolgozó alkalmazottak 57,1 százaléka havonta legkevesebb ötször, 14,3 százaléka egyszer, 9 százaléka kétszer, 7,1 százaléka háromszor, míg 12,4 százaléka négyszer jár be az irodába.

Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokat szeretnének idén a munkamódszerükben, a legtöbben (28,3 százalék) azt válaszolták, hogy hibrid munkavégzést szeretnének, de ők döntsék el azt, hogy hány napot töltenek az irodában;

23,6 százalék kizárólag otthonról szeretne dolgozni, 20,1 százalék pedig növelné a távmunkában töltött napok számát. Ugyanakkor a válaszadók 60,9 százaléka soha nem dolgozna olyan vállalatnál, amely nem támogatja a távmunkát vagy a hibrid munkavégzést, 26,6 százalékuk pedig ezt a legfontosabb szempontnak tartja egy állásajánlat mérlegelésekor. Az álláskeresők 55,5 százaléka számára a fizetés a legfontosabb, 7,4 százalékuk elsősorban az előléptetési lehetőségeket keresi, 5,9 százalékuk szerint pedig a csapat a legfontosabb.

Hosszú távon gyökeres változás várható

Nem olyan gyorsan következik be a változás, mint azt sokan hiszik – jelentette ki Csibi Magor, a Trend Consult üzleti tanácsadó cég vállalati és vezetési kultúráért felelős vezetője, amikor arról kérdeztük, a mostani felmérés eredményei arra mutatnak-e, hogy az otthoni, illetve hibrid munkavégzés mostantól látványosan velünk marad, illetve hogy milyen trendek körvonalazódnak.

„Nagyon könnyű azt hinni, hogy a pandémia nagyívű és tartós változásokat okozott, ha csak arra a dolgozó elitre figyelünk, amely a közösségi hálón jelen van, és ki is fejezi a véleményét. Bizonyos szociális csoportokban, bizonyos körökben úgy tűnhet, hogy a munka már csak hibrid lehet, az alkalmazó-alkalmazott viszony gyökeresen megváltozott, és az adu az alkalmazottak kezében van. Attól tartok viszont, hogy ez önáltatás” – fejtette ki a szakember. Hozzátette:

Idézet
az eJobs adatai nagyon jól mutatják, hogy a munkapiacon nagyon erős törésvonalak vannak.
Galéria

Fotó: Facebook/Csibi Magor

„Van egy kisebb elit, amelynek kijár a távmunka, a teljes flexibilitás és a munkáltató elkezdte újragondolni a teljes munkavégzési filozófiát és struktúrát is. Egy sokkal nagyobb réteg számára a munkáltatók meg hajlandóak kompromisszumokra. Részben azért, mert attól félnek, hogy egy hirtelen és teljes visszatérés a régi rendszerre emberveszteséggel, felmondásokkal járhat, részben pedig azért, mert ez költségcsökkentéssel járhat.

Idézet
Ugyanakkor az alkalmazottak felénél szinte semmi sem változott. A pandémia elmúlt, ők meg visszatértek egy régi, nem jól működő, de legalább bejáratott és megszokott rendszerbe”

– osztotta meg velünk tapasztalatait Csibi Magor.

„Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs változás a piacon, csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a változás nem akkora és nem annyira kiterjedt, mint amennyire sokszor, sokaknak tűnhet” – tette hozzá.

Csibi Magor szerint ugyanakkor az biztos, hogy „Pandora szelencéje kinyílt”.

„Habár a legtöbb cég mindig azt mondta, hogy otthonról nem lehet dolgozni, mert az hosszú távon teljes összeomláshoz vezet, mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Az emberek már tudják, hogy lehet másképp is dolgozni” – fogalmazta meg az üzleti tanácsadó.

Rámutatott továbbá, hogy rengeteg téma, ami eddig tabunak számított, a figyelem középpontjába került, és olyan kérdéseket vetett fel, amelyre a legtöbb cégnek válaszokat kell találni.

„A változás jön, és a munka mai formája nyomás alá fog kerülni. Nem csak a helyszín, hanem a struktúra, a munkaórák és munkanapok, a kommunikáció és a jutalmazási rendszer is. De nem olyan gyorsan, mint ahogy azt sokan hiszik. Ez egy lassú folyamat, ami hosszú távon radikálisan meg fogja változtatni a munkához való hozzáállásunkat és magát a munkavégzés folyamatát” – összegzett Csibi Magor.

korábban írtuk

Fizetésemelést vár a romániai munkavállalók többsége, ha nem kap, kész továbbállni
Fizetésemelést vár a romániai munkavállalók többsége, ha nem kap, kész továbbállni

A munkavállalók mintegy 53 százaléka fizetésemelésre számít 2023-ban, és 40 százalékuk munkahelyet vált, ha nem nő a bére – derül ki egy friss felmérés kedden közzétett eredményeiből.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 13., csütörtök

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet

Romániában jelenleg a háztartások 80 százalékának van vezetékes internetkapcsolata, amelyeknek a 93 százaléka optikai szálas – jelentette ki egy csütörtöki szakmai konferencián Marius Săceanu, az országos távközlési hatóság (ANCOM) főtitkára.

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet
2024. június 13., csütörtök

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet

Közvitára bocsátották az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet – jelentette be csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet
2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké
2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya