Elfogyott a romániai munkavállalók türelme, sokan béremelés kérése helyett inkább munkahelyet váltanak

Tízből öt munkavállaló legalább egyszer munkahelyet váltott az elmúlt két évben, derül ki az eJobs Románia állásközvetítő platform legfrissebb felméréséből. A kutatás eredményei szerint azok, akik új állást kerestek, arra hivatkoztak, hogy nagyobb fizetést akartak, illetve túl nagy volt a régi munkahelyükön a megterhelés.

A munkahelyet váltók egyharmada pedig azért volt kénytelen új állás után nézni, mert a korábbi munkaadójuk elbocsátotta őket. A válaszadók 40 százaléka állítja, hogy 2019 óta nem váltott munkahelyet, amit a világjárvány és az azt követő gazdasági következmények által teremtett zavaros helyzetben a stabilitás iránti fokozott igény motivált.

2020 és 2021 a munkavállalók 30 százaléka számára a szakmai váltások éve volt, 2022-ben pedig a felmérésben résztvevők 20 százaléka gyűjtött elég bátorságot, hogy új munkahelyet próbáljon ki.

Az eJobs elemzése szerint a romániai munkaerőpiacon jelenleg nagy a kereslet, így könnyen lehet váltani, ám a többség ezt mégis csak jól megalapozott indokkal lépi meg: magasabb fizetést, rugalmasabb munkaidőt, karrierépítési lehetőséget választanak, vagy rákényszeríti őket az elbocsátás.

„Máskülönben elég nehéz új jelentkezőket bevonzani, mert kevesen akarnak váltani, ha a munkaadók nem rukkolnak elő egy nagyon vonzó ajánlattal” – idézte a közlemény Raluca Dumitrát, a legnagyobb romániai álláskereső platform marketingvezetőjét.

Szakemberek szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt két évben munkahelyet váltók 40 százalékát a magasabb fizetés motiválta, 14 százalékuk a megterhelésre panaszkodott, 12 százalék pedig azért keresett más munkát, mert már nem szerette azt, amit addig végzett. 27 százalékukat eközben elbocsátották, 3 százalék pedig azért nézett új állás után, mert a munkáltató nem volt hajlandó biztosítani a távmunka lehetőségét.

Jó részük az elbocsátottak közül került ki, akik elvesztették az ágazat stabilitásába vetett bizalmukat. A gazdasági kontextus és a stabilitás iránti igény visszatérő elemként jelenik meg az ilyen karrierváltásról szóló döntésben, mivel ritkán fordul elő, hogy egy másik munkahely keresésekor ilyen sokan egy teljesen új iparágban szeretnének dolgozni” – vonta le a következtetést Raluca Dumitra.

A Cristinaprofeanu.ro állásközvetítő ügynökség felméréséből eközben arra derült fény, hogy a romániai alkalmazottak 70 százaléka legalább 20 százalékkal nagyobb bért szeretne, de a fizetésemelés kérése helyett inkább munkahelyet vált. „Ez egy paradox helyzet. Sok munkavállaló arra hivatkozva vált állást, hogy kevés a bére, de még csak meg sem próbál nagyobb fizetést kérni a munkaadójától” – állapította meg Cristina Profeanu, a felmérést végző ügynökség vezetője.

A humánerőforrás-szakértő elmondta, a munkaadók nagy része nem fizetésemeléssel, hanem rugalmas munkaidővel, a pihenőszabadság növelésével, ajándékutalványokkal, szakmai képzéssel és a távmunka lehetőségével próbálja megtartani az értékes alkalmazottjait. Emlékeztetett arra, hogy Romániában jelentősen csökkent a munkavállalók száma, a 2019-ben nyilvántartott 4,2 millióról a 2021-ben jegyzett 3,8 millióra.

A szakember szerint rendkívül fontos, hogy a munkaadók a lehető legnyíltabban tájékoztassák az alkalmazottjaikat a vállalatuk állapotáról.

„Világos és elérhető célokat kell kitűzniük a beosztottak számára, ugyanakkor rugalmas munkaidőt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az alkalmazottaknak a munka és a magán­élet egyensúlyának fenntartását” – nyilatkozta Cristina Profean.

„Az emberek elveszítették a türelmüket, akik a pandémia alatt még kivártak, most sorozatban nyújtják be a felmondásukat” – erősítette meg a Krónika megkeresésére Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő is.

Kifejtette: meglepő módon a nyári hónapokban is sokan váltanak, holott korábban ez az időszak a szabadságolásról, a vakációról szólt, és csak szeptemberben gondolkodtak el a munkavállalók az esetleges váltáson. A humánerőforrás-szakértő szerint a fluktuáció hátterében több tényező áll. Egyrészt nagyon kevés a képzett, jó munkaerő a piacon, folyamatosan zajlik a vadászat a szakemberekért, a meghirdetett állásokra egyre kevesebben jelentkeznek.

Másik oldalon érzékelhető a pánik, hogy lépni kell, nagyobb fizetésre van szükség, az alkalmazottak attól tartanak, hogy ősztől nagymértékben megnőnek a kiadásaik, a magas energiaszámlák megterhelik a családi költségvetést.

– osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Hozzátette: sok munkaadó ugyanakkor nem tudja legalább a 15 százalékosra elővetített infláció mértékében emelni a béreket, mert ez elég nagy megterhelést jelent egy nagyobb létszámú vállalatnál.

„Az elmúlt időszakban, ha a cég nem tudta bevállalni az általános fizetésemelést, inkább a kulcsemberekre koncentrált, és őket próbálta megtartani. A költségvetés előre megvan, az alapján tudják, mit tudnak bevállalni, viszont gondot jelent, ha valakinek ellenajánlatot kell adni, és a korábbi bére kétszeresét kéri. Az is segít, hogy az étkezési utalványokat megemelték 30 lejre, ez 600 lej pluszjövedelmet jelent, ha havi 20 napot dolgozik a munkavállaló” – fejtette ki Vitályos Erzsébet.

Ő maga azt tapasztalta, általában felteszik a kérdést a távozó alkalmazottnak, hogy miért nem jelezte korábban elégedetlenségét, ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy kivártak, megértették, hogy a pandémia alatt visszaesett a piac, de ha az idei év első negyedében sem kaptak béremelést, új lehetőségek után néztek.

Ha érzékelik is az elégedetlenséget, de nincs fedezet béremelésre, akkor a cég elveszítheti az embereit. Általában a multinacionális cégek ígérnek akkora bért, amit egy kisebb hazai cég már nem tud megadni, különösen, ha erre nem is volt felkészülve” – részletezte Vitályos Erzsébet.

Arra is kitért, a fiatal munkavállalók hatékonyabban tárgyalnak, a mostani negyvenesek még ahhoz vannak szokva, hogy ha valaki keményen dolgozik, a munkaadója majd megjutalmazza, és úgyis megemeli a bérét, ám a valóság az, hogy ha nem kéri, ez ritkán történik meg.