Váltáskényszerben. Nagyon sok alkalmazott inkább vált, mintsem béremelést kérne
Fotó: Pexels.com
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik. Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő szerint a jövőtől való aggodalom is váltásra készteti az alkalmazottak egy részét, úgy érzik, muszáj jobban fizető állást keresniük, különben nem birkóznak meg a növekvő inflációval, nem tudják fizetni a télre várt magas energiaszámlákat.
2022. augusztus 22., 08:542022. augusztus 22., 08:54
Tízből öt munkavállaló legalább egyszer munkahelyet váltott az elmúlt két évben, derül ki az eJobs Románia állásközvetítő platform legfrissebb felméréséből. A kutatás eredményei szerint azok, akik új állást kerestek, arra hivatkoztak, hogy nagyobb fizetést akartak, illetve túl nagy volt a régi munkahelyükön a megterhelés.
A munkahelyet váltók egyharmada pedig azért volt kénytelen új állás után nézni, mert a korábbi munkaadójuk elbocsátotta őket. A válaszadók 40 százaléka állítja, hogy 2019 óta nem váltott munkahelyet, amit a világjárvány és az azt követő gazdasági következmények által teremtett zavaros helyzetben a stabilitás iránti fokozott igény motivált.
Az eJobs elemzése szerint a romániai munkaerőpiacon jelenleg nagy a kereslet, így könnyen lehet váltani, ám a többség ezt mégis csak jól megalapozott indokkal lépi meg: magasabb fizetést, rugalmasabb munkaidőt, karrierépítési lehetőséget választanak, vagy rákényszeríti őket az elbocsátás.
„Máskülönben elég nehéz új jelentkezőket bevonzani, mert kevesen akarnak váltani, ha a munkaadók nem rukkolnak elő egy nagyon vonzó ajánlattal” – idézte a közlemény Raluca Dumitrát, a legnagyobb romániai álláskereső platform marketingvezetőjét.
Szakemberek szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt két évben munkahelyet váltók 40 százalékát a magasabb fizetés motiválta, 14 százalékuk a megterhelésre panaszkodott, 12 százalék pedig azért keresett más munkát, mert már nem szerette azt, amit addig végzett. 27 százalékukat eközben elbocsátották, 3 százalék pedig azért nézett új állás után, mert a munkáltató nem volt hajlandó biztosítani a távmunka lehetőségét.
Jó részük az elbocsátottak közül került ki, akik elvesztették az ágazat stabilitásába vetett bizalmukat. A gazdasági kontextus és a stabilitás iránti igény visszatérő elemként jelenik meg az ilyen karrierváltásról szóló döntésben, mivel ritkán fordul elő, hogy egy másik munkahely keresésekor ilyen sokan egy teljesen új iparágban szeretnének dolgozni” – vonta le a következtetést Raluca Dumitra.
A Cristinaprofeanu.ro állásközvetítő ügynökség felméréséből eközben arra derült fény, hogy a romániai alkalmazottak 70 százaléka legalább 20 százalékkal nagyobb bért szeretne, de a fizetésemelés kérése helyett inkább munkahelyet vált. „Ez egy paradox helyzet. Sok munkavállaló arra hivatkozva vált állást, hogy kevés a bére, de még csak meg sem próbál nagyobb fizetést kérni a munkaadójától” – állapította meg Cristina Profeanu, a felmérést végző ügynökség vezetője.
A humánerőforrás-szakértő elmondta, a munkaadók nagy része nem fizetésemeléssel, hanem rugalmas munkaidővel, a pihenőszabadság növelésével, ajándékutalványokkal, szakmai képzéssel és a távmunka lehetőségével próbálja megtartani az értékes alkalmazottjait. Emlékeztetett arra, hogy Romániában jelentősen csökkent a munkavállalók száma, a 2019-ben nyilvántartott 4,2 millióról a 2021-ben jegyzett 3,8 millióra.
„Világos és elérhető célokat kell kitűzniük a beosztottak számára, ugyanakkor rugalmas munkaidőt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az alkalmazottaknak a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartását” – nyilatkozta Cristina Profean.
„Az emberek elveszítették a türelmüket, akik a pandémia alatt még kivártak, most sorozatban nyújtják be a felmondásukat” – erősítette meg a Krónika megkeresésére Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő is.
Kifejtette: meglepő módon a nyári hónapokban is sokan váltanak, holott korábban ez az időszak a szabadságolásról, a vakációról szólt, és csak szeptemberben gondolkodtak el a munkavállalók az esetleges váltáson. A humánerőforrás-szakértő szerint a fluktuáció hátterében több tényező áll. Egyrészt nagyon kevés a képzett, jó munkaerő a piacon, folyamatosan zajlik a vadászat a szakemberekért, a meghirdetett állásokra egyre kevesebben jelentkeznek.
Fotó: 123RF
Másik oldalon érzékelhető a pánik, hogy lépni kell, nagyobb fizetésre van szükség, az alkalmazottak attól tartanak, hogy ősztől nagymértékben megnőnek a kiadásaik, a magas energiaszámlák megterhelik a családi költségvetést.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Hozzátette: sok munkaadó ugyanakkor nem tudja legalább a 15 százalékosra elővetített infláció mértékében emelni a béreket, mert ez elég nagy megterhelést jelent egy nagyobb létszámú vállalatnál.
„Az elmúlt időszakban, ha a cég nem tudta bevállalni az általános fizetésemelést, inkább a kulcsemberekre koncentrált, és őket próbálta megtartani. A költségvetés előre megvan, az alapján tudják, mit tudnak bevállalni, viszont gondot jelent, ha valakinek ellenajánlatot kell adni, és a korábbi bére kétszeresét kéri. Az is segít, hogy az étkezési utalványokat megemelték 30 lejre, ez 600 lej pluszjövedelmet jelent, ha havi 20 napot dolgozik a munkavállaló” – fejtette ki Vitályos Erzsébet.
Ő maga azt tapasztalta, általában felteszik a kérdést a távozó alkalmazottnak, hogy miért nem jelezte korábban elégedetlenségét, ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy kivártak, megértették, hogy a pandémia alatt visszaesett a piac, de ha az idei év első negyedében sem kaptak béremelést, új lehetőségek után néztek.
Ha érzékelik is az elégedetlenséget, de nincs fedezet béremelésre, akkor a cég elveszítheti az embereit. Általában a multinacionális cégek ígérnek akkora bért, amit egy kisebb hazai cég már nem tud megadni, különösen, ha erre nem is volt felkészülve” – részletezte Vitályos Erzsébet.
Arra is kitért, a fiatal munkavállalók hatékonyabban tárgyalnak, a mostani negyvenesek még ahhoz vannak szokva, hogy ha valaki keményen dolgozik, a munkaadója majd megjutalmazza, és úgyis megemeli a bérét, ám a valóság az, hogy ha nem kéri, ez ritkán történik meg.
Az infláció és a tisztességtelen verseny jelentik idén a legfőbb problémákat a romániai vállalkozói szféra számára – jelentette ki kedden Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
A Versenytanács engedélyezte azt a 347,5 millió euró értékű tranzakciót, amelynek keretében a Transilvania Bank át kívánja venni az OTP Bank romániai üzletágát. Ez lépés elengedhetetlen volz ahhoz, hogy a magyar bank végleg kivonuljon a romániai piacról.
Az idei első öt hónapban éves viszonylatban 5 százalékkal csökkent Románia primerenergia-termelése, illetve 2,4 százalékkal a villamosenergia-termelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)