Nem annyira édes az erdélyi méhészek élete – A jövedelmezőség folyamatos csökkenését a méztermelők szakképzése ellensúlyozhatja

Értő kezekben. Kiss Miklós szerint a méztermelés jövedelmezősége sokban függ attól, mennyire felkészült a méhész •  Fotó: Veres Nándor

Értő kezekben. Kiss Miklós szerint a méztermelés jövedelmezősége sokban függ attól, mennyire felkészült a méhész

Fotó: Veres Nándor

Egyre nagyobb konkurenciával és folyamatosan csökkenő jövedelmezőséggel kell számolniuk azoknak az erdélyi vállalkozóknak, akik kitartanak a mezőgazdaság egyik legérzékenyebb ágazata, a méhészet mellett. A szaktanfolyamokra jelentkező rekordszámú hallgató azonban azt jelzi, hogy egyre többen tartják fontosnak a hasznosítható tudást.

Makkay József

2019. augusztus 22., 16:332019. augusztus 22., 16:33

Erdélyi jelenség, hogy a mezőgazdasági felnőttképzésben to­ronymagasan vezetnek a méhésztanfolyamok. A viszonylag könnyen megpályázható, kis összegű mezőgazdasági támogatásoknak köszönhetően egyre többen vágtak bele a méhészkedésbe, így a szakismeretek megszerzésére vagy pótlására is egyre nagyobb az igény. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete által rendszeresen meghirdetett méhésztanfolyamok szervezője, Kiss Miklós makfalvi kertészmérnök-falugazdász szerint mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetük történetében mindig a méhésztanfolyamok vitték a prímet, manapság azonban

még nagyobb szükség van rájuk, mint öt-tíz évvel ezelőtt.

Jelenleg is mintegy ötven hallgatóból álló, kétcsoportos csapat végzi a 360 órás – hozzávetőleg három hónapos – tanfolyamot, amelynek végén a résztvevők – a sikeres vizsgákat követően – a bukaresti mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium által elismert oklevelet kapnak.

„A mezőgazdaságban a felnőttképzés az egyetlen módja annak, hogy aki nem mezőgazdasági profilú egyetemet végzett, a gyakorlatban is hasznosítható szaktudást jelentő oklevelet kapjon. Napjainkban egyre kevesebb a mezőgazdasági szakközépiskola, és amelyek még ma is léteznek, azok sem tudnak megfelelő szakosodást nyújtani” – magyarázza a romániai mezőgazdasági szakképzés hiányosságait a marosszéki szakember.

Alapos gyakorlati képzés

A mintegy 12 esztendeje komolyabban méhészkedő kertészmérnök több Maros megyei szakemberrel közösen szervezi a tanfolyamokat, amelyek harmadrészt elméleti és kétharmadnyi gyakorlati oktatást nyújtanak. Az elméleti képzésre az RMGE Maros marosvásárhelyi székházában kerül sor, a gyakorlati oktatást rendszerint egy-egy nagyobb telephellyel rendelkező, gyakorló méhész farmján tartják. Itt minden alkalommal bemutatnak egy-egy munkaszakaszt, hogy a méhészek a kaptárok szomszédságában láthassák a gyakorlatban, amit az elméleti órákon elsajátítottak.

A népszerű méhésztanfolyamokra jelentkező érdeklődők igen vegyes társaságot képeznek, hiszen vannak kezdők, akik a felnőttképzésen szembesülnek először a méhészet tudományával, ugyanakkor akadnak olyan tapasztalt, több száz méhcsaládot tartó méhészek is, akik a különböző országos és európai uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen oklevél megszerzéséért iratkoznak be. Ők azok, akik akár taníthatnának is, akkora tapasztalatuk van.

Kiss Miklós szerint a résztvevők többsége komoly alapozást kap a tanfolyamokon.

Az előadók a legfontosabb szakirodalommal ismertetik meg a hallgatóságot, illetve közösen rendelik meg az évekig forgatható szakkönyveket.

A Sapientia marosvásárhelyi karán szakmérnöki diplomát szerző agrárszakember szerint a régebbi szakkönyvek is sikerrel forgathatók, hiszen a méhek élete alig változott, legfentebb a tartási technológiák korszerűsödtek, amit a tanfolyamokon és a különböző gyakorlati bemutatókon ismerhet meg a méhész.

Nem mindenkinek kincsesbánya

Magától adódik a kérdés: ha egyre több a méhész, ez mennyire vonzóbb befektetési forma a mezőgazdaság más ágazataihoz képest. Kiss Miklós úgy véli, hogy

a kilencvenes és a kétezres évek csúcsa után – amikor nagyon jól teljesítettek az erdélyi méhészetek – mára fokozatos visszaesés tapasztalható.

Az okok sokrétűek, de a tünetek egyértelműek. „Azt látom, hogy a kilencvenes években a nagy méhészek hírében álló gazdák közül mára többen nem tudnak főállásban méhészetből megélni, ezért a téli hónapokban más munkát is vállalniuk kell. Másrészt folyamatosan több méhcsalád kell ahhoz, hogy valaki ebből a foglalatosságból fenn tudja tartani saját családját” – magyarázza a szakember.

A jelenség egyértelműen összefüggésbe hozható a mezőgazdasági ágazatokban tapasztalható legnagyobb konkurenciával. Maros megyében vannak például olyan falvak is, ahol kétezernél több méhcsalád van egy-egy településen. A helyi méhlegelő ekkora terheltséget nem tud elviselni. De nem jobb a helyzet a vándorló méhészeknél sem, hiszen a felkapott helyek – tavaszi virágzáskor például az akácerdők – szintén túlzsúfoltak.

A nagyobb méhészetek tulajdonosai szerint nem tett jót az ágazatnak a felaprózódott méhészeti támogatás sem, hiszen nagyon sok kezdőt késztetett arra, hogy próba-szerencse alapon belevágjon.

A méhészetben megjelentek a konjunktúralovagok is, akik egy-egy sikertelen próbálkozást követően – miután rájönnek, hogy a közhiedelemmel ellentétben a méhészet nem kincsesbánya – egy-két év és sok rossz tapasztalat után továbbállnak.

Kéz a kézben jár a jövedelmezőség és a szaktudás

A szakember a méhlegelők hangsúlyos megváltozását is okolja a méhészet jövedelmezőségének folyamatos csökkenéséért. Változnak a szántóföldi növénytermesztés haszonnövényei: az évtizedek óta annyira fontos méhlegelőként számon tartott napraforgótáblák fajtaválasztéka is gyökeresen megváltozott. Az önmegtermékenyülő napraforgófajtákról és -hibridekről a méhek távolról sem tudnak olyan mennyiségű és minőségű mézet termelni, mint a hagyományos fajtákról. Azt is megfigyelték a méhészek, hogy a bogarak körében ilyenkor nagyobb az elhullás is. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy nem mindegyik agrárvállalkozó értesíti idejében a környéken tartózkodó méhészeket az éppen aktuális növényvédelmi munkálatokról, egy-egy permetezés pedig végzetes lehet a méhállományok számára.

„A számos gonddal-bajjal együtt a méhészet jövedelmezősége sokban függ attól, mennyire felkészült a méhész. Egy magyarországi szakember úgy fogalmazott: a megfelelő szaktudással rendelkező méhész gyenge években is képes átlag körüli mézhozamot termelni, míg egy kezdő vagy gyengén felkészült méhész jó években sem képes a maximumot kihozni állományából” – fogalmaz Kiss Miklós, aki ezért is tartja kiemelkedően fontosnak a mezőgazdasági felnőttképzést.

„Nyomott” felvásárlási árak

A nagy piaci felhozatal immár évek óta „nyomottan” tartja a felvásárlási árakat.

Idén negatív rekordot döntött a hétlejes nagybani felvásárlási ár.

A szakember szerint még soha nem volt ilyen közel egymáshoz egy kiló méz és egy liter gázolaj ára. A vegyes méz jövedelmezősége ezzel nagyot esett, amit a méhészetek a méhcsaládok folyamatos növelésével tudnak csak ellensúlyozni. A romániai piacra is beözönlő, kétes minőségű és eredetű, Európán kívüli méz nagy gondot okoz a hazai méztermelőknek, hiszen a hazai önköltségi árak nem tudják felvenni versenyt a hajón egy euró alatti összegért érkező távol-keleti vagy dél-amerikai mézzel. A szakember úgy látja, hogy aki évi két-háromezer kiló mézet termel Erdélyben, annak sem ideje, sem lehetősége nincs, hogy maga pakolja üvegkannákba és forgalmazza jó minőségű mézét, így ki van szolgáltatva a nagybani felvásárlóknak.

A jó pénzt hozó áru továbbra is az akácméz, amely korlátlan mennyiségben exportálható Németországba, és ezért a nagybani felvásárlók 20 lejt is kifizetnek, a biomézért ennél többet.

A gond csak az, hogy a szeszélyes időjárás miatt a vándorméhészek sem jutnak hozzá minden évben értékesíthető mennyiségű akácmézhez, így marad a többi mézelő növény.
„Az utóbbi harminc év tapasztalata alapján mára jelentősen csökkent a méztermelés jövedelmezősége. Ugyanakkor, aki ilyen körülmények között is kitart, annak a folyamatosan pallérozott szaktudásában rejlik a siker titka” –összegzett Kiss Miklós agrárszakember.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 24., szombat

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint
2025. május 23., péntek

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést

Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést
2025. május 23., péntek

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára

Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára
2025. május 23., péntek

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá

A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése

Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése
2025. május 22., csütörtök

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete

Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete
2025. május 22., csütörtök

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
2025. május 22., csütörtök

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium

Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium
2025. május 22., csütörtök

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár

Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár
2025. május 22., csütörtök

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást

Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást