2013. február 11., 07:232013. február 11., 07:23
Az ország számára további kedvezményeket alkudtak ki, így többek között az áfa elszámolására vonatkozó indítványt is elfogadták.
A Románia számára rendelkezésre álló kohéziós alapok mértéke 10 százalékkal nőtt az most lejáró hétéves költségvetési időszakhoz képest, amikor 19,8 milliárd eurót hívhatott volna le az ország, ha sikerült volna megfelelő mennyiségű és minőségű pályázatot benyújtania. Az agrártámogatások mértéke is nő: az eddigi 13,8 milliárd eurós összeg 27 százalékkal, 3,7 milliárd euróval nő 2014 és 2020 között. Băsescu elmondta: sikerként könyvelhető el az is, hogy az EU illetékesei elfogadták azt a román felvetést, hogy a következő hétéves időszakban rendelkezésre álló összegek összesen tíz évig legyenek felhasználhatók, tehát a 2020-as határidő lejártát követően 2023-ig lehívhatóak lesznek a támogatások, amennyiben megfelelő projektek és pályázatok születnek. Egyben közölte: bízik abban, hogy a most elfogadott költségvetést az Európai Parlament is elfogadja majd, és jelezte, hogy a költségvetési időszak közepén lehetőség nyílik a büdzsé módosítására is.
Az államfő bejelentése nem aratott osztatlan sikert a vele szemben álló kormány berkeiben. Victor Ponta miniszterelnök közölte: totális csalódás a Románia számára megítélt összeg mértéke, hiszen az Európai Bizottság (EB) által eredetileg bemutatott javaslatban az ország 48 milliárd euróhoz férhetett volna hozzá, a végül hozzáférhetővé tett összeg tehát húsz százalékkal kevesebb, mint lehetett volna. Ponta pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti frakciójának vezetője, Cătălin Ivan úgy fogalmazott: Románia számára kudarc a brüsszeli tárgyalássorozat eredménye, mivel 9 milliárd euróval kevesebbhez juthat hozzá az eredetileg tervezettnél, ez pedig szétfoszlatja a Băsescut kemény tárgyaló félként számon tartó mítoszt. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter is úgy vélte, hogy a vidékfejlesztésnek több támogatásra lenne szüksége ahhoz, hogy az ország behozza a többi uniós tagállammal szembeni lemaradást.
Az EU büdzséjéről egyébként a csütörtökről péntekre virradó éjszaka, majd a pénteki nap jelentős részében is zajló tárgyalások lezárultával Herman Van Rompuy, a tagállami csúcsvezetőket összefogó Európai Tanács elnöke elmondta: az elfogadott dokumentumban az uniós kötelezettségvállalások felső határa 960 milliárd euró, az előirányzott tényleges kifizetések tervezett összege 908 milliárd euró a hétéves ciklusra. Ez azt jelenti, hogy az EU történetében első alkalommal a következő hétéves periódusban (2014–2020 között) kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint eddig. Herman Van Rompuy szerint kiegyensúlyozott, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg, amely „talán nem a legtökéletesebb költségvetés, de mindenki számára tartalmaz jó feltételeket”. Úgy ítélte meg, hogy a büdzsé jövőorientált, mértékletes, és figyelembe veszi az európai gazdasági nehézségeket. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke megjegyezte: az általa irányított testület, amely nagyobb kiadási tételeket indítványozott, annak örült volna, ha a tárgyalások az eredeti bizottsági javaslathoz „jobban hasonlító kimenetelhez vezetnek”, de elismerte, hogy a megállapodás „jó katalizátora lehet a növekedésnek és munkahelyteremtésnek”. Hangsúlyozta: a költségvetésben jelentősek a kohéziós támogatásra szánt összegek, és ezek a kifizetések jobban célozzák majd a növekedést és a munkahelyteremtést.
A francia államfő, a német kancellár és a brit kormányfő elégedetten nyilatkozott a megállapodásról. François Hollande kiemelte, hogy Párizsnak sikerült megőriznie az agrártámogatások eddigi rendszerét, amelynek Franciaország a legnagyobb haszonélvezője. Angela Merkel méltatta, hogy az alkufolyamat minden résztvevője kompromisszumkészséget mutatott, előnyökről mondott le. Elismerte, hogy Németország kénytelen lesz a jelenleginél többet befizetni az uniós kasszába, de ez – mint rámutatott – többek között a német gazdasági növekedésre vezethető vissza. Személyes sikerként beszélt David Cameron brit kormányfő az EU-költségvetéséről elfogadott megállapodásról. „Hasonlóan gondolkodó szövetségesekkel együttműködve ma sikerült elérnem, hogy megkurtítsák” a hétéves költségvetési periódus kiadási plafonját – mondta Cameron.
A most megkötött politikai megállapodásról az Európai Parlamentnek (EP) is döntenie kell majd. A négy legnagyobb frakció vezetője szerint „ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét”, a csúcs részvevői olyan megállapodást fogadtak el, amely strukturális deficithez vezet, ez pedig nem megoldja a problémákat, hanem súlyosbítja azokat.
Magyarországnak egyébként az uniós költségvetésből összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. Orbán Viktor miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen felül megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, a projektek 75 százalékos uniós támogatási részaránya pedig 85 százalékra emelkedik Magyarország esetében. Ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.