Fotó: Pál Árpád
A mezőgazdasági minisztérium, a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság után az ombudsmani hivatal is eljárást indított a nagy nemzetközi cégek által Romániában forgalmazott élelmiszerek minősége ügyében. Fogyasztóvédő és élelmiszer-biztonsági szakértők szerint nehéz bizonyítani, hogy nálunk silányabb a termékek minősége, ezért elsősorban a vásárló felelőssége, mit rak a kosarába.
Amint arról beszámoltunk, az ombudsmani hivatal is eljárást indított a nagy nemzetközi cégek által Romániában forgalmazott élelmiszerek minősége ügyében. Az intézmény közleménye szerint azt követően döntöttek erről, hogy a visegrádi országok tiltakoztak az ellen, hogy a nagy nemzetközi cégek „kettős mércét\" alkalmaznak az általuk forgalmazott élelmiszerek minőségénél. Emlékeztetettek, hogy a jelenséget a román mezőgazdasági minisztérium is figyelemmel kíséri.
Az eljárás során az ombudsmani hivatal azt vizsgálja, sérült-e a román alkotmány 16. és 34. cikkelye, amely a jogegyenlőséget, valamint az egészség oltalmazásához való jogot szavatolja.
Amint arról korábban beszámoltunk, Petre Daea román mezőgazdasági miniszter február végén jelentette be, hogy Románia is megvizsgálja a multinacionális cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét, miután felmerült az a gyanú, hogy gyengébb minőségű termékeket forgalmaznának Kelet-Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. A tárcavezető közölte, hogy felállítottak egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. A tárcavezető azt ígérte, hogy amennyiben kifogásolható eseteket találnak, tájékoztatni fogják a közvéleményt. A testület által végzett munkáról február vége óta nem érkezett tájékoztatás a bukaresti hatóságoktól.
Helyi szinten nem foglalkoznak az üggyel
A területi igazgatóságok pedig nem vesznek részt a multinacionális cégek által állítólag alkalmazott kettős mérce kivizsgálásában – mondták el lapunknak a Kovászna megyei élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi hatóságok vezetői. Hangsúlyozták, eszközeik sincsenek arra, hogy bevizsgálják, hogy valóban gyengébb minőségű termékeket forgalmaznak-e a multik Romániában, mint Nyugat- Európában.
Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei élelemiszer-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vezetője megkeresésünkre kifejtette, ezt a gyanút hivatalosan nehéz megerősíteni. Ha a gyártó valós összetevőket tüntet fel a termék címkéjén, akkor nem lehet felelősségre vonni, hogy más országokban miért nem ezeket használja. Az igazgató szerint elsősorban a vásárló felelőssége lenne, hogy figyeljen a minőségre, ne adjon pénzt silány termékért, ám nálunk még nem alakult ki a tudatos vásárlás kultúrája, elsőként az árat nézik, és esetlegesen a minőséget.
Sikó Barabási Sándor rámutatott, nem minden esetben hatékony az együttműködés a többi ellenőrző szervvel, például a fogyasztóvédőkkel. Az élelmiszer-biztonsági hatóságon belül viszont működik a protokoll, bármelyik megyében bukkannak rendellenességre, riasztják az egész rendszert, és országos szinten vissza tudják vonni a veszélyesnek ítélt élelmiszert. A multinacionális cégek termékeit területi szinten csak abban az esetben vizsgálják, ha valamit gyanúsnak találnak, vagy ha lakossági bejelentés érkezik.
A zöldséggel és a gyümölccsel akad inkább gond
Az igazgató elmondta, általában a zöldség és gyümölcs esetében találnak a megengedettnél nagyobb mennyiségű vegyszert, műtrágyát vagy rovarirtót. „A nagy mennyiségű terményhez nagyon jó minőségű föld kell, ám ha azt az évek alatt kiszipolyozták, akkor nagy mennyiségű műtrágyára, vegyszerre van szükség. És a termény még így sem tartalmaz elegendő tápanyagot, viszont túl sok benne a vegyszer\" – részletezte az intézményvezető. Hozzátette, megfigyeléseik szerint már a háztájon megtermelt zöldség, gyümölcs sem olyan jó minőségű, ha boltban kapható, intenzív termelésre kifejlesztett magot használnak.
A megyei hivataloknak nincs pénzük még a villanyszámlára sem
Még a villanyszámlára sincs pénzünk, miből végezzünk a minőségre vonatkozó vizsgálatokat? – fakadt ki kérdésünkre Mircea Diacon. A fogyasztóvédelmi felügyelőség Kovászna megyei vezetője kifejtette, ebben az évben épp csak a fizetéseket kapták meg, de a számláikat már nem tudták fizetni, minden hónapban „könyörög\" a szolgáltatónak, hogy ne vágják le a villanyt. „Nem kaptunk utasítást az élelmiszerek minőségének bevizsgálására, de nem is lenne erre lehetőségünk, hiszen nincs laboratóriumunk\" - részletezte a főfelügyelő.
Elmondta, ha mintát vesznek egy élelmiszerből, azt a bukaresti laboratóriumba küldik elemzésre. „Ha valóban beigazolódik a rendellenesség, akkor a termelő vagy a kereskedő fizeti a vizsgálat árát, ám ha minden rendben van, akkor a területi igazgatóság fizet. Így csak nagyon megalapozott gyanú esetén kérünk vizsgálatot, nem kockáztatjuk, hogy feleslegesen terheljük a nem létező büdzsénket\" – szögezte le az igazgató.
A precedens
Amint arról korábban beszámoltunk, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon egyaránt a közelmúltban hozták nyilvánosságra azoknak a laboratóriumi teszteknek az eredményeit, amelyek megállapították: a nemzetközi üzletláncok által az említett országokban forgalmazott azonos élelmiszertermékek minősége rosszabb volt, mint Ausztriában vagy Németországban. A több mint kéttucatnyi termék elsősorban az üdítők, a hústermékek, a teák és a fűszerek közül került ki. A visegrádi csoport március 2-án Varsóban egyeztetett is a kérdésben.
Akkor Robert Fico szlovák miniszterelnök elfogadhatatlannak, egyértelmű csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítette a kettős élelmiszerminőség gyakorlatát. Egyúttal felszólította az Európai Parlamentet, hogy vizsgálja meg az ügyet. Leszögezte, hogy ha az uniós szervek „nem tanúsítanak tisztességes hozzáállást\", nem zárja ki, hogy Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez nyúl, és így gyakorol nyomást az Európai Bizottságra. Brüsszel egyelőre nem adott választ a megfogalmazottakra.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.