Fotó: Pinti Attila
Mintegy 3,6 millió lej volt a legnagyobb különbség a bevallott és az Országos Adóhatóság (ANAF) által becsült jövedelem között, amit az adóellenőrök a magánszemélyek szeptemberi ellenőrzése során felfedeztek. A különbözet után több mint félmillió lej adót kell befizetnie az érintett személynek – közölte kedden az ANAF elnöke.
2022. október 11., 16:282022. október 11., 16:28
Lucian Ovidiu Heiuş egy sajtóbeszélgetésen elmondta, az ANAF magánszemélyek körében folytatott szeptemberi ellenőrzései során összesen 8,015 millió lejnyi különbséget észleltek az érintettek által hivatalosan bevallott és az ANAF által becsült jövedelem között. Erre a különbözetre összesen 2,081 millió lej adót vetettek ki, ennyit kell befizetniük az érintetteknek – írja az Agerpres.
Egy Ilfov megyei személynél 1,481 millió lejes különbséget észleltek a bevallott és az ANAF által becsült jövedelem között, neki 237 063 lejt kell adóként kifizetnie, egy Vâlcea megyei magánszemélynél pedig 1,212 millió lejes különbségre derült fény, neki 194 037 lejt kell befizetnie.
Az ANAF elnöke azt is közölte, hogy ellenőrzésekbe kezdtek 128 influenszernél is. Eddig összesen 6,5 millió lejes különbséget észleltek a bevallott és a becsült jövedelmük között, és 58 adókivetési határozatot adtak ki.
Lucian Ovidiu Heiuş júniusban jelentette be, hogy az ANAF júliustól nagyszabású ellenőrzésekbe kezd a magánszemélyek körében; főleg azokat az eseteket vizsgálják meg, amikor túl nagy az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között.
„Országszerte vannak szélhámosok, akik jól látható bőségben és luxusban élnek, számolatlanul költik a pénzt, dacolva az egyszerű emberekkel, és közben egyetlen lej adót sem fizettek be életükben, papíron szinte nincs is jövedelmük” – fogalmazott akkor. Hozzátette, a helyzet „tarthatatlan”, ezek a „mechanizmusok” nemcsak az államnak okoznak kárt, hanem társadalmi frusztrációhoz is vezetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!