2010. október 08., 09:522010. október 08., 09:52
Hivatalos javaslatot mutatott be az Európai Bizottság csütörtökön a bankadó európai uniós bevezetésére, támogatva egyúttal a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó ötletét is. „Európai szinten a bizottság a pénzügyi tevékenységekre kivetendő adó lehetőségének megfontolását javasolja az uniós tagországoknak” – derül ki a témáról kiadott közleményből. Másfelől a bizottság „támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó globális szintű bevezetésének ötletét”, és „a G20-csoporton belül folytatja az ennek elfogadtatására irányuló munkáját”.
Algirdas Semeta adóügyi biztos a javaslatot bejelentve meggyőződését fejezte ki, hogy „a bizottság által ma előterjesztett elgondolások a megfelelőek ahhoz, hogy a pénzügyi szektor tisztességes módon hozzájáruljon a legsürgetőbb uniós és globális kihívások megoldásához”.
Az uniós intézmények és tagországok hónapok óta tárgyalnak a két illetékfajtáról, de teljes megállapodásra még egyik esetében sem jutottak. Abban egyetértenek, hogy a bankadót uniós szinten is érdemes bevezetni, a tranzakciós adót viszont elsősorban akkor, ha az az EU-nál szélesebb körben, világszinten történik. A bankadónál azonban egyelőre nincs megállapodás a részletekben, a tranzakciós illetéknél pedig az Unión kívüli felek nem bizonyultak egyetértő partnernek.
Mostani javaslatában a bizottság abból indul ki, hogy „a pénzügyi szektornak tisztességes módon hozzá kell járulnia az államháztartáshoz, és hogy a kormányoknak a jelenlegi gazdasági helyzetben sürgősen új bevételi forrásra van szükségük”.
A bankadónál a bizottság azzal érvel, hogy „a pénzügyi szektor volt a pénzügyi válság egyik fő oka, és az elmúlt néhány évben jelentős kormányzati támogatásban részesült. Ezért megfelelő módon kell hozzájárulnia Európa gazdaságainak fellendítési költségeihez és az államháztartás megszilárdításához”. Másfelől „a korrekciós banki adó kiegészíthetné a pénzügyi piacok hatékonyságának növelésére és volatilitásuk csökkentésére kialakított alapvető szabályozási intézkedéseket”. A harmadik érv pedig az, hogy a pénzügyi szektor az EU-ban jelenleg mentesül az áfa-kötelezettség alól, és „egy ilyen adónem biztosítaná, hogy ez a szektor ne legyen aluladóztatott” más ágazatokhoz képest.
Az EU egyes tagországaiban már létezik bankadó. Magyarországon 2006-ban vezették be, az Orbán-kabinet pedig röviddel hivatalbalépését követően jelentős mértékben megemelte azt. A budapesti kormány számításai szerint a bankadóból 200 milliárd forint kell befolyjon a költségvetésbe. Egyes hazai politikusok, köztük RMDSZ-esek azt nyilatkozták a közelmúltban, nem kizárt, hogy a romániai bankokra is kivetnek különadót, ám mostanáig konkrét lépések nem történtek ez irányban.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.