Fotó: Kristó Róbert
Hiába várták januárban az emelt nyugdíjat a rendkívüli vagy különleges munkacsoportokba soroltak, ők is csak – mint a többi időskorú – az 5 százalékkal, 871,7 lejre bővült nyugdíjpont értékének megfelelő emelésben részesültek.
2016. január 26., 19:092016. január 26., 19:09
2016. január 26., 19:202016. január 26., 19:20
Ennek legfőbb oka, hogy a kormány még az erre vonatkozó, 192-es számú törvény alkalmazási módszertanát sem dolgozta ki, ugyanakkor menet közben derült ki, hogy a beharangozott nyugdíjpontemelés csak egy szűk rétegre érvényes. Ám egyelőre azt is homály fedi, hogy kik ők, mert még feltérképezés alatt áll, hogy mely személyek részesülnek ezen jogszabály előírásaiban.
Amint arról beszámoltunk, a tavalyi hivatalos bejelentések értelmében az I., vagyis rendkívüli munkacsoportba soroltak nyugdíjpontja január elsejétől ötven százalékkal nő, a II. vagy különleges csoportba soroltaké pedig huszonöt százalékkal. Az eddig is ismert volt, hogy ez azokra a 2011. január elseje előtt hatályban lévő törvények alapján nyugdíjaztatott személyekre vonatkozik, akiknek a 2001. április elseje előtti szabályozás szerint rendkívüli vagy különleges munkacsoportba tartozó állásuk volt, illetve a munkacsoportnak megfelelő tevékenységet végeztek. Csakhogy ez a január elsejétől hatályos 25, illetve 50 százalékos pontemelés csak azokat érinti, akik előzőleg nem részesültek kormányrendelettel, illetve törvényi szabályozással évente elrendelt emelésben.
„Nekünk most ki kell számítanunk, hogy az új előírás ugyanolyan kedvező-e az érintetteknek, mint az eddigi számítás a 263-as számú nyugdíjtörvény szerint” – magyarázta a Krónika megkeresésére Leontin Ţîrle, a Bihar Megyei Nyugdíjpénztár vezetője. Mint részletezte, a 192-es törvény hatáskörébe eső személyek esetében jelenleg kettős számítást végeznek, és az így kapott összegeket összehasonlítva dől el, hogy kik azok, akik ezáltal gyakorlatilag is kedvezőbb nyugdíjban részesülnek, illetve kik azok, akik a régi számíts szerint „járnak jobban”.
Az emelés tehát nem érint valamennyi, egyes vagy kettes munkacsoportba sorolt nyugdíjast, de Ţîrle becslése szerint Bihar megyében nagyjából ötezer személy fog több pénzt kapni az újraszámítással. A Hivatalos Közlönyben megjelent jogszabály 24 hónapnyi időt ad a nyugdíjak újraszámolására, Ţîrle ugyanakkor leszögezte: a módszertanra még ők is várnak, de attól függetlenül visszamenőleg minden érintett megkapja majd a január elsejétől neki járó emelést.
Köllő Piroska, a Kovászna Megyei Nyugdíjpénztár sajtószóvivője eközben érdeklődésünkre arról számolt be, hogy ez a jogszabály tudomása szerint csak azokra az idősekre vonatkozik, akik a korábbi, kétlépcsős emelésbe nem kerültek be. A különleges és rendkívüli munkacsoportba soroltak időskori juttatását már 2008-ban megemelték, aztán 2011-ben újabb nyugdíjpontemelésre került sor, a tavalyi jogszabály pedig azoknak jelent jóvátételt, akik az elmúlt években valamiért nem részesültek az emelésben.
Köllő Piroska tájékoztatása szerint például a radioaktív sugárzásnak kitett dolgozók vagy az ebbe a munkacsoportba sorolt fogyatékkal élők tartoznak, akik a korábbi emelésekből kimaradtak, ám most az ő nyugdíjpontjaikat is újraszámolják. Hangsúlyozta, ez csak egy szűk réteget érint, Kovászna megyében hozzávetőleg 150-200 nyugdíjas számíthat nagyobb jövedelemre.
Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő, a munkaügyi és szociális védelmi bizottság tagja a Krónika megkeresésére ismételten elmondta, a többletre nem kell külön kérést benyújtani, hiszen „mindenkiről minden adat benne van a nyugdíjpénztár számítógépes rendszerében”. A képviselő kifejtette, a törvényben ezt nem látta, de szerinte úgy lenne logikus, hogy akik korábban mentek nyugdíjba, korábban kapják meg az emelést.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!