Fotó: Agerpres
2010. január 08., 08:492010. január 08., 08:49
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem nőnek idén a nyugdíjak, miután csütörtökön az RMDSZ is bejelentette, hogy megszavazza a kormány által beterjesztett formában a 2010-es évi költségvetést, ami egyebek mellett a nyugdíjpont értékének befagyasztását is tartalmazza. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a kormány 732,8 lejes szinten tartaná az idei évre is a nyugdíjpont értékét.
Ez a gesztus az ellenzék nemtetszését váltotta ki, a parlament munkaügyi bizottságában pedig szociáldemokrata és nemzeti liberális szavazatokkal sikerült is kieszközölni szerdán egy olyan módosítást, miszerint a nyugdíjpont értéke 826,2 lejre nőhetne. A demokrata-liberálisokból, RMDSZ-esekből, illetve független honatyákból álló, a nemzeti kisebbségek képviselői által támogatott kormánynak azonban van akkora támogatottsága a parlamentben, hogy ez a módosító javaslat ne menjen át a végszavazáson.
Gondot jelentett viszont egy nappal korábban az, hogy az RMDSZ bejelentette, a szövetség politikusai is irreálisnak tartják a nyugdíjpont értékének az átlagbér 45 százalékára történő emelését, viszont nem támogatják a nyugdíjak befagyasztását, így csakis akkor szavazzák meg a büdzsét, ha a nyugdíjpont értékét legalább az inflációs rátával indexálják.
Különadót róna ki a jelentős vagyonnal rendelkező polgárokra Sebastian Vlădescu. A pénzügyminiszter csütörtökön helyezte ezt kilátásba, azonban leszögezte, a vagyonadó kivetése nagyon sok akadályba ütközik, mivel nagyon sok olyan személy él az országban, akik papíron ugyan ingatlantulajdonosok, ám megélhetési nehézségekkel kell nap mint nap megküzdeniük. Vlădescu ugyanakkor a legnagyobb vagyonok megadózásáról is beszélt, hangoztatva, hogy ez bevett gyakorlat már több fejlett országban. Példaként Franciaországot említette, ahol egyfajta szolidaritási adót kell fizetniük azon polgároknak, akiknek vagyona meghaladja a 790 ezer eurót. |
Sebastian Vlădescu azonban csütörtökön is egyértelműen leszögezte, a rendelkezésre álló pénzösszegek semmiképpen sem teszik lehetővé a nyugdíjak emelését, amennyiben pedig a parlament mégis elfogadná az erre irányuló módosító javaslatot, akkor ő kénytelen lesz lemondani pénzügyminiszteri tisztségéről. „Nem maradhatok a pénzügyi tárca élén, ha a költségvetést a gazdasági állapotokat figyelmen kívül hagyó javaslatokkal borítjuk fel. Ha két-három százalékkal nagyobb lenne a büdzsé, az egészségügynek és oktatásnak is juttatnánk” – nyilatkozta.
A tárcavezető kiemelte: 2007-től kezdve ellenezte a nyugdíjemelést, mivel az nagy veszélyeket rejt.
Egyenlő bánásmódot kérnek a szakszervezetek a minimálbér tekintetében. A magánszférában tevékenykedő alkalmazottakat tömörítő érdekvédelmi szervezetek azt nehezményezik, hogy miközben a kormány 705 lejre emelte a közszférában a garantált minimálbér értékét, addig a magánszektorban a tavalyi 600 lejes szintre fagyasztotta be azt. A CNSLR Frăţia szakszervezeti tömbhöz csatlakozott, faipari, autógyártói, üveg- és kerámiafeldolgozói, kereskedelmi, építkezési, illetve turisztikai szakszervezetek csütörtökön az államfőhöz, a miniszterelnökhöz, a munkaügyi tárcavezetőhöz, valamint a parlamenthez intézett levélben adtak hangot elégedetlenségüknek, s kérték a probléma mielőbbi orvoslását. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a korábbi Boc-kabinetnek sikerült megállapodásra jutnia a szakszervezetek képviselőivel a minimálbér emeléséről, azonban a munkáltatói szövetségek a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva ellenezték ezt a lépést. Végül a kormány által kidolgozott, jelenleg parlamenti vita tárgyát képező büdzsétervezet a magánszektor számára 600 lejes legalacsonyabb minimálbérrel számol. |
„Amennyiben a parlament elfogadja a nyugdíjemelést és az egészségügyi biztosítás összegének tízszázalékos csökkenését, keressenek más pénzügyminisztert, aki ezt véghez is tudja vinni” – szögezte le Vlădescu.
Úgy tűnik azonban, hogy a demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselőinek csütörtöki egyeztetésén elhárult az utolsó akadály a nyugdíjbefagyasztást is tartalmazó költségvetés elfogadása elől. Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a tárgyalásokat követően ugyanis bejelentette: az ülésen arra a következtetésre jutottak, hogy valóban nincs amiből finanszírozni a nyugdíjpont értékének emelését.
„A nyugdíjpont értéke azon a szinten marad, ahogy a költségvetés-tervezet előirányozza. Mindenki elégedetlen. Sem az RMDSZ, sem a PDL honatyái nem elégedettek, de ebben a pillanatban nincs amiből finanszírozzunk egy nagyobb értékű nyugdíjpontot. Egyszerűen lehetetlen. Csak akkor tudnánk megtenni, ha növelnénk a költségvetési hiányt, ami pedig újabb hitelek igénylését vonná maga után” – részletezte Kelemen Hunor.
A 2010-es évi költségvetés mintegy 100 ezer közalkalmazott elbocsátásával számol – jelentette ki csütörtökön Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Szerinte a gazdaságot inkább ilyen népszerűtlen cselekedetekkel kell megpróbálni helyreállítani, mintsem az egekig ugorjon az infláció mértéke. „Ha nem hozzuk meg a szükséges intézkedéseket, akkor a gazdaság kiigazítja magát. Nem szeretném, ha ez a kiigazítás az infláción keresztül történne meg. Inkább választom az olyan népszerűtlen intézkedéseket, mint a fizetések befagyasztása vagy a közalkalmazotti elbocsátások” – részletezte a pénzügyi tárcavezető. |
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.