Hogy konkrétan milyen szakterületekre gondoltak, egyelőre még nem tisztázott, az viszont máris sejthető, hogy a turisztikai és vendéglátó-ipari vállalkozások esetében módosulni fog az adórendszer, mivel Ponta nyilatkozatában utalt rájuk. „Tárgyaltam Grapini asszonnyal arról, hogy bevezessük az átalányadót a szolgáltatások terén, mivel ma tulajdonképpen nincsenek innen származó bevételeink. Úgy vélem, hogy a szállodák és vendéglők üzemeltetői nagy része számára is jó az, hogy kifizetnek egy átalányadót, s ezzel meg is szabadultak ettől” – fogalmazott a kormányfő.
A miniszterelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a költségvetési kiadásokat Romániának 2,9 százalékról 2,4 százalékra kell csökkentenie. Szerinte ahhoz, hogy a kitűzött deficitcélt tartani lehessen, 5 milliárd lejjel kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat. Ám szerinte egy ilyen mértékű takarékoskodás mellett visszaesne a bruttó hazai termék (GDP), illetve a gazdasági növekedés is. Ponta ezért azt szeretné elérni, hogy mindössze 2,5 milliárd lejjel kelljen csökkenteni a kiadásokat, a további szükséges 2,5 milliárd lejt pedig a költségvetési bevételekből teremtsék elő.
Mint ismeretes, 2010 októberében döntött úgy a Boc-kormány, hogy megszünteti az egyébként átalányadóként működő minimáladót, s átalányadó bevezetését fontolgatta, azonban a rendszer kezelésével járó bonyodalmakra hivatkozva végül letettek erről.
A Krónika tegnap arra volt kíváncsi, hogy miként reagál a szakma és az érintettek a Ponta-kormány tervére. Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke például elfogadhatónak tartja az átalányadót, de csak olyan formában, ha ez mellett a vállalkozónak nem kell még könyvelést is vezetnie, és ha többet termelt az átalányadón felül, többet is kelljen adóznia. Szerinte az intézkedés csak úgy elfogadható, ha például az állam a vendéglő hasznos felülete alapján megállapítja a négyzetméterenkénti átalányadót, azt minden körülmény között kirója, de azzal megelégszik. „Ebben az esetben a pénzügyi hatóságoknak a vendéglőt működtető vállalkozó nem kell elszámoljon azzal, hogy egy évben hány kávét vagy hány ebédet adott el, kifizeti az átalányadót, és más kötelezettsége nincs, erre már fel tudja építeni az üzleti tervét” – ecsetelte Édler. A közgazdász ugyanakkor fontosnak tartja a megfelelő előkészítést. „Nem lehet év közben változtatni a játékszabályokat, hiszen azzal teljesen felborítják a meglevő üzleti tervet. A jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány sem engedheti meg magának, hogy zsonglőrködjön a vállalkozókkal” – szögezte le a Kovászna megyei kamara elnöke. Édler egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy az a fajta átalányadó, amivel 2009-ben kísérleteztek, elfogadhatatlan, amiatt országos szinten 150 ezer mikrovállalkozás ment csődbe. „Ezek a kisvállalkozások egy-két ember megélhetését biztosítják, ezekre nem szabad rátelepedni és adókkal megfojtani, hiszen ha csődbe mennek, a munkanélküliek számát gyarapítják” – összegzett Édler András.
„Az átalányadó a kisvállalkozókat sújtja, ezek működését lehetetleníti el” – vallja eközben Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke. Kovács a sepsiszentgyörgyi Park vendéglőt és szállodát működteti, s tapasztalatai szerint a nagyobb forgalmat lebonyolító vendéglátósokat nem sújtja az átalányadó, hiszen mindenképpen annál több nyereségadót fizetnek. Kovács István éppen ezért azt mondja, hogy egyfajta rosta is lehet az átalányadó az ágazatban, a kisebbek kihullhatnak. „Ez nagyon összetett, hiszen a vendéglátóiparra jótékony hatással lehet, ha megszűnnek a lerobbant útszéli butikok, a lebujok, a nagyobb forgalmú egységek számára még nyereség is lehet, ha felszámolódik a konkurencia egy része. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából rossz hatású, ha megszűnnek a hangulatos kiskocsmák, kisvendéglők. Nem mindenki ül be szívesen egy pohár sörre egy elegáns étterembe, és világszerte virágzanak az egyéni vagy családi vállalkozásként működtetett kis vendéglők, ahol a feleség a szakács, és a férj a pincér” – fogalmazta meg a szakember, aki szerint mindenképpen körültekintően kell a kormánynak eljárnia, mivel szociális szempontból is negatív hatása lehet, ha a kis cégek tönkremennek, hiszen növelik a munkanélküliek számát, és azt a keveset sem fizetik már be az államkasszába.
Nem biztos, hogy az átalányadó bevezetése a legjobb módszer a gazdaság kifehérítésére – fogalmazta meg lapunk megkeresésére László János székelyudvarhelyi vállalkozó, az EMNT székelyföldi régióelnöke. „A vendéglátásban, a turizmusban valóban vannak hiányosságok az adózás szempontjából, de ezeket nem Bukarestből, tehát központosított módon lehet hatékonyan orvosolni” – szögezte le az üzletember, aki szerint a helyi érdek érvényesítése lehetne a megoldás az ágazatban az adók jó hatásfokú behajtására. Mint részletezte, a helyi önkormányzatoknak kellene megoldásokat találniuk a közpénz begyűjtésére, ugyanakkor a vállalkozók is lelkiismeretesebben fizetnének, ha az adólejeiket helyi fejlesztésekre fordítanák, hiszen ezekből közvetlen módon ők is nyernének.
Kurkó János csíkszeredai üzletember kérdésünkre eközben arról beszélt, hogy mindenki érdeke egy olyan adórendszer kidolgozása, amely nem fojtja meg a vállalkozásokat. „Lassan már nincs amit eladni ebben az országban, ezért hagyni kell a vállalkozásokat működni, hiszen az általuk befizetett adólejek nélkül a közintézmények sem működhetnek” – fogalmazott a vállalkozó, aki azt reméli, hogy a Ponta kormány olyan adópolitikát folytat, amely nem fojtja meg a vállalkozásokat, viszont helyes útra tereli a „bliccelőket”, hiszen az adócsalók a tisztességesen adózóknak jelentenek tisztességtelen versenytársat.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.