2010. július 02., 11:002010. július 02., 11:00
A Bihar megyei parlamenti képviselő úgy látja, fontos változás a vagyonadó bevezetése, amelyet júliustól a lakhelyen kívül birtokolt valamennyi ingatlan után fizetniük kell a tulajdonosoknak, az adó összege pedig annál nagyobb, minél több háza van valakinek – a százalékos arány ugyanis ingatlanról ingatlanra nő.
A képviselő arról is tájékoztatott, hogy sürgősségi kormányrendelettel szabályozzák az év második felétől az önkormányzatok, illetve az állami költségvetés kiszámításának módját is. Amennyiben egy esztendő során a bevételi oldalon szereplő összegeknek két éven át csak a 97 százalékát sikerül beszedni, a következő évi büdzsé kiadási oldalának megállapításánál már ezt, nem pedig a tervezett számot kell alapul venni. Lakatos szerint ez az intézkedés igen örvendetes, hiszen mint mondja, hat éve az állami költségvetés bevételi oldalát is rendszeresen túlértékelik.
Újdonságnak számít, hogy egy eladó telek árát sem szabad a büdzsé bevételi oldalába előre beleszámolni, hiszen megjósolhatatlan, hogy pontosan mennyiért sikerül majd értésesíteni – ha megveszi valaki, a következő évben kiigazíthatja a büdzsét az önkormányzat. A helyhatóságok emellett nem vehetnek fel hitelt, amíg az ugyanabban a költségvetési fejezetben szereplő éves törlesztésüket nem fizették ki. A megyei, városi és községi önkormányzatok alkalmazottainak minimális és legmagasabb számát is meghatározza a rendelet.
Lakatos Péter úgy látja, a válságnak legkevesebb egy év múlva lehet vége, ahhoz ugyanis, hogy hivatalosan is elkezdjük a kilábalást, két egymást követő félévben gazdasági növekedést kell elkönyvelnie az országnak. Mint tájékoztatott, várhatóan hétfőn tárgyalnak az RMDSZ gazdaságélénkítő javaslatcsomagjáról, amely egyebek mellett a Széchenyi-terv mintájára készült Kogălniceanu-hitelkártyát is bevezetné, amelynek segítségével a kis- és közepes vállalkozások 4,5 százalékos kamatra vehetnének fel 150 ezer lejes hitelt. A képviselő szerint jó esély van arra, hogy a kormány elfogadja az RMDSZ javaslatát.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.