Fotó: Presidency.ro
Közlekedési, energetikai és digitális hálózatok fejlesztéséről és összekapcsolásáról egyeztek meg Bukarestben a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) országai, és elfogadták a közösen megvalósítandó projektek listáját – jelentette be kedden Klaus Johannis román államfő a 3SI bukaresti csúcstalálkozójának eredményeit ismertetve.
2018. szeptember 18., 17:482018. szeptember 18., 17:48
2018. szeptember 18., 17:502018. szeptember 18., 17:50
Elsősorban, de nem kizárólag, észak-déli folyosók kiépítéséről van szó – magyarázta az államfő, majd hozzátette: a találkozón elfogadott közös nyilatkozat leszögezi, hogy a kezdeményezésben részt vevő - a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között található – 12 európai uniós tagállam a térség nyugat-európai szinthez történő felzárkóztatását, azaz „valós konvergenciáját” szorgalmazza, ugyanakkor a transzatlanti együttműködés erősítésének is híve.
A 3SI a közép-kelet-európai térség gazdasági kohézióját erősítő, első ízben megszervezett üzleti fórumot is rendszeresíteni fogja. A fórumra nyugat-balkáni országokból, illetve a keleti partnerség államaiból is érkeztek üzletemberek, ebből is hagyományt akarnak teremteni – mondta Johannis.
A 3SI bukaresti csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere és Heiko Maas német külügyminiszter is részt vett.
A találkozón elfogadott nyilatkozat üdvözli a térség iránt tanúsított kiemelt érdeklődést, az EU és az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló támogatást és arról is döntés született, hogy – tekintettel a térséghez fűződő gazdasági érdekeltségeire – Németországot partnerévé fogadja a 3SI.
– mutatott rá Perry a 3SI bukaresti találkozóját záró sajtóértekezleten.
Hozzátette: aggasztó, hogy a Krím félsziget annektálása óta Európa függősége az orosz gáztól az addigi 30-ról 40 százalékra emelkedett, Amerika ezért is támogatja a 3SI-t az energiaforrások változatosabbá tételében.
A Három Tenger Kezdeményezés következő csúcstalálkozóját Szlovénia szervezi meg – jelentette be a román államfő.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!