Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak; a legkisebb GDP-arányos adó- és járulékbevételt Írországban (22,7 százalék), illetve Romániában (27 százalék) jegyezték – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. október 31., 16:262024. október 31., 16:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a GDP-arányos adóterhelés tekintetében. 2023-ban ez Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legnagyobb, és Írországban (22,7 százalék), Romániában (27 százalék), valamint Máltán (27,1 százalék) a legkisebb.
Tavaly 2022-höz képest 11 uniós tagállamban nőtt az adókból és társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya, a legnagyobb mértékben Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra).
A legjelentősebb mérséklődést Görögországban (42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra) regisztrálták. Csökkenést jegyeztek továbbá Németországban, Szlovéniában, Máltán, Bulgáriában, Svédországban, Romániában, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Ausztriában és Horvátországban is.
Abszolút számokban kifejezve 2023-ban 2022-hez képest valamennyi uniós tagállamban nőttek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Cipruson és Horvátországban (egyaránt 15 százalékkal), Magyarországon (14 százalékkal), Lengyelországban (13 százalékkal), valamint Szlovákiában és Romániában (egyaránt 12 százalékkal).
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!