Aprópénz. A fizetések nőttek, de a vásárlóerő alig a 2020-as választások óta
Fotó: Borbély Fanni
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat? – ezt veszi górcső alá a Wall-street.ro gazdasági szakportál friss elemzése.
2024. november 02., 10:412024. november 02., 10:41
Talán meglepő, de a válasz igen – derül ki már rögtön a fizetések szintjének növekedését vizsgáló elemzés elején. Mint ahogy az is, hogy az ördög azonban a részletekben rejlik. Hiába ugyanis a növekedés, ha a koronavírus-világjárványt követő hatalmas infláció megette a plusz összegek nagy részét. Vagyis a bérek nominálisan több mint 50 százalékkal nőttek, de a vásárlóerő alig 4 százalékkal emelkedett.
Az elmúlt négy évben állandóan kormányon lévő PNL azt ígérte, hogy az általa elfogadott gazdasági intézkedések közvetve azt fogják eredményezni, hogy 2024-re a bruttó átlagbér 7725 lejre emelkedik. Az ígért nettó átlagbér 4800 lej volt.
A menetközben kormányra kerülő PSD politikusai 2024-re 7010 lejes bruttó átlagbért vetítettek előre. Ígéretet tettek arra is, hogy 2024-re 3500 lejre emelik a bruttó minimálbért.
Az USR, a PNL egyik koalíciós partnere a választások utáni első évben (2021) a 2020-as választási kampányban közzétett kormányprogramban nem említett egyértelmű célt az átlagbér vagy minimálbér emelésére vonatkozóan. Az USR legfőbb célkitűzése ezen a téren akkoriban valójában a minimálbért terhelő adók eltörlése volt. Ez nem történt meg.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
A bruttó átlagbér 2024 augusztusában – az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett legfrissebb adat – 8443 lej, míg a nettó átlagbér 5158 lej volt a 2021 januárjában jegyzett 5549, illetve 3395 lej után.
– fogalmaznak az elemzés készítői.
A bruttó átlagbér 2021 és 2024 közötti 52,1 százalékos növekedését azonban a pandémia utáni inflációval összefüggésben is meg kell vizsgálni.
Míg 2021-ben az éves inflációs ráta 5,1 százalék volt, 2022-ben 13,8 százalékra emelkedett, A 2023-as évet pedig 10,4 százalékon zárta. Idén az évben az infláció csökkent, 2024 szeptemberében az éves ráta 4,62 százalék volt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Az Országos Statisztikai Intézet reálbérindexet is kiszámít. Ez alapvetően azt mutatja meg, hogy két időszak összehasonlításával mennyivel nőtt vagy csökkent a vásárlóerő.
azaz három év alatt, amikor a PNL, a PSD, az USR és az RMDSZ is volt kormányon.
Mivel a 2024-es év még nem ért véget, nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek a vásárlóerő alakulását mutatnák a 2020. december 6-i parlamenti választásokat követő négy évben.
Az viszont tény, hogy a romániai lakosság vásárlóereje az Európai Unió átlaga alatt van, az ország a 21. helyen áll a 27 ország rangsorában. Konkrétan, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított mutatója Romániában 78, míg az EU átlaga 100. A rangsor élén Luxemburg (240), Írország (212) és Hollandia (130) áll, míg a végén Görögország (67) és Bulgária (64).
Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!