Közel 2000 lejjel magasabb a Kolozs megyei átlagbér a Beszterce-Naszód megyében regisztráltnál
Fotó: Haáz Vince
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
2024. november 01., 15:192024. november 01., 15:19
Augusztusban például Kolozs megyében a havi nettó átlagkereset megközelítette a 6100 lejt, míg a regionális rangsorban második helyen álló
2023 augusztusához képest a Kolozs megyei nettó átlagbér 8,64 százalékkal nőtt, míg Beszterce-Naszód megyében 16 százalékos volt a növekedés.
Az északnyugati régiót Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye alkotja. A közzétett statisztikák a január–augusztusi átlagbérekre vonatkoznak.
Augusztus végén több mint 804 000 alkalmazottat tartottak nyilván az északnyugati régióban, akiknek 60 százaléka a szolgáltatási ágazatban, 38 százaléka az iparban és az építőiparban, a maradék 2 százalék pedig a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban dolgozott.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ugyanebben az időszakban körülbelül 28 800 munkanélkülit tartottak számon. A munkanélküliségi ráta 2,6 százalékos volt, 0,5 százalékponttal magasabb, mint 2023 augusztusában.
Az északnyugati régióban enyhén csökkent az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 2023 azonos időszakához képest, de Kolozs megyében 10 százalékkal és Szatmár megyében 6 százalékkal nőtt. Beszterce-Naszód megyében 12 százalékkal, Máramaros megyében 11,6 százalékkal csökkent.
Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a BBTE elemzéséből.
a következő Bihar megye (1,46 milliárd eurós export és 1,49 milliárd eurós import). Máramaros, Szilágy és Szatmár megye többet exportál, mint amennyit importál: az első félévben e megyék által termelt export a regionális összérték mintegy 40 százalékát tette ki.
Romániában még mindig igen mély a bérszakadék: a legfrissebb hivatalos adatok szerint a legmagasabb ágazati átlagbér négyszer magasabb, mint a legalacsonyabb.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
szóljon hozzá!