Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) elé kerül a Nagyszeben–Szászváros-autópálya ügye, miután a közlekedési minisztérium illetékeseiben gyanú merült fel azt követően, hogy kézhez kapták az ellenőrző testületnek a Konca–Szelistye gyorsforgalmi út tervezéséről és megépítéséről szóló jelentését.
2015. november 12., 19:252015. november 12., 19:25
2015. november 12., 20:462015. november 12., 20:46
A DNA mellett a szaktárca a rendőrség csalásellenes osztályánál is feljelentést tett. Azzal vádolják az Országos közút- és Autópálya-kezelő Társaságot (CNADNR), hogy a munkálatok során nem megfelelő anyagokat használtak fel, és a sztráda egyes szakaszait hibásan építette meg a kivitelező, a munkálatok ellenőrzésével megbízottak pedig ezek ellenére sem hozták meg az ilyenkor szükséges intézkedéseket.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság kedden jelentette be, hogy bűnvádi feljelentést tett a nagyszebeni törvényszéken a Salini Impregilo ellen. Az olasz vállalkozás építette a Nagyszeben–Szászváros-autópálya hármas szakaszát – ezen található az a kétszáz méteres aszfaltcsík, amelyen olyan repedések keletkeztek, hogy újra kell építeni.
A CNADNR úgy látja, a tervezési és az útépítési munkálatokat is végző olasz Impregilo Salini társaságnak saját költségén kell kijavítania a hibát. Az autópálya-társaság civil félként is csatlakozott a perhez, az okozott kár mértékét a későbbiekben határozzák majd meg. A szerződés értéke áfa nélkül 604,9 millió lej volt, amiből 85 százalékot európai uniós kohéziós alapokból biztosítottak, 15 százalékot pedig az államkasszából álltak. A CNADNR egyúttal bejelentette, hogy valamennyi épülés alatt álló sztrádaszakaszt ellenőriznek.
El is rendelték a Lugos–Déva-sztráda kettes szakaszának az ellenőrzését, és már el is kezdődött a munkálatok minőségének helyszíni vizsgálata. Az intézkedésre egyébként azt követően került sor, hogy a sajtóban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint a 28,6 kilométeres autópálya mintegy 17 kilométeres szakaszát vissza kell bontani, miután kiderült, hogy – a Nagyszeben–Szászváros-sztrádához hasonlóan – rossz minőségű anyagot használtak.
Az autópálya-társaság a témában azt közölte, hogy a mostanáig elvégzett munkálatok megfelelnek a kivitelezési tervben és a tenderfüzetben előírtaknak. Azonban a projekt tiszteletben tartásával megbízott tanácsadó négy rendellenességet jelzett – laborvizsgálatok során derül majd ki, valósak-e az aggályok. A CNADNR leszögezte, hogy megfigyeli és ellenőrzi a továbbiakban is a munkálatokat, mint ahogy azok minőségét is.
Mint ismeretes, az Európai Unió forrásaiból épülő dél-erdélyi autópálya a magyar–román határ nagylaki határátkelőhelyétől Aradon, Temesváron és Déván át vezet Nagyszebenbe, majd az Olt völgyén szeli át a Kárpátokat. A pályának eddig a határ és Temesvár közötti, valamint a Déva és Nagyszeben közötti szakaszait adták át.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!