A minimálbér (bruttó 975 lej) és az átlagbér (bruttó 2415 lej) közötti összeget keres a hivatalosan alkalmazott munkavállalók 83 százaléka – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági lap összeállításából.
2015. április 15., 15:232015. április 15., 15:23
A munkaügyi felügyelőség adatai alapján összeállított statisztika szerint bruttó 2415 és 5000 lej közötti fizetéssel a munkavállalók 13 százaléka rendelkezik, és mindössze az alkalmazottak 5 százaléka keres havi bruttó 5000 lejnél többet.
Oana Datki, a Consulteam humánerőforrás cég menedzsere elmondta: évek óta a gyártással foglalkozó, valamint a retail, vagyis a kiskereskedelmi vállalatok a legnagyobb munkaadók. A szakember rámutatott: mindkettő esetében az alkalmazottak többsége kereskedelmi vagy gyártó feladatokat lát el, ezért legtöbben minimálbért vagy ennél csak kevéssel nagyobb fizetést kapnak, a vezető beosztású munkavállalók aránya pedig meglehetősen alacsony a beosztottakéhoz képest.
Oana Datki ugyanakkor úgy véli, ez a trend már változóban van, az IT és az outsorcing (kihelyezett tevékenységet folytató) cégek elterjedésével ugyanis egyre nagyobb azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik legalább az átlagbért megkeresik.
A Ziarul Financiar összeállítása szerint Erdélyben a legtöbb, bruttó 5000 lej (1130 euró) fölött kereső alkalmazott Kolozs megyében dolgozik: a térségben több mint tízezren vihetnek haza ekkora havi bért. A sorban Temes megye következik, ahol ugyancsak tízezer fölötti az igazán jó fizetésért dolgozók száma, míg a harmadik helyen álló Brassó megyében már „csak” hatezren vihetnek haza havi bruttó 5000 lejt vagy ennél is több pénzt.
Szeben megyében 4700 alkalmazott, Arad megyében 2600, Maros megyében 2400, míg Bihar megyében 1400 alkalmazott havi fizetése haladja meg az ötezer lejt. A sereghajtó ezúttal is a Székelyföld: Kovászna megyében 333, Hargita megyében pedig 466 személy keres bruttó 5000 lejnél többet.
A minimálbért keresők tekintetében Erdélyben Bihar megye „vezet”: havi bruttó 975 lejes (220 euró) fizetést közel 51 ezren vihetnek haza. Kolozs és Temes megyében is 47 ezren rendelkeznek a legkisebb bérrel, Maros megyében 35 ezren, Brassó megyében 33 ezren, Szeben megyében 28 ezren, Hargita megyében 26 ezren, Kovászna megyében pedig 13 ezren keresnek 975 lejt.
Hasonló a helyzet azon beosztottak figyelembe vételével is, akik bruttó 975 és 2415 lej (550 euró) közötti összeget keresnek: Temes megyét (128 ezer) Kolozs (122 ezer), Brassó (111 ezer), Bihar (74 ezer), Szeben (73 ezer) és Maros megye (60 ezer) követi, míg Hargita megyében 30 ezren, Kovászna megyében pedig 23 ezren kapnak a minimálbért és az átlagbér közötti juttatást.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!