Fotó: Páva Adorján
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel – derült égből villámcsapásként – energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
2024. június 27., 18:312024. június 27., 18:31
2024. június 27., 18:582024. június 27., 18:58
A bukaresti képviselőház által döntő házként elfogadott módosító tervezet értelmében a 10,8 és 400 kilowatt közötti teljesítményű rendszerekkel rendelkező vagy olyat telepítő prosumereknek kötelességük a teljesítmény legalább 30 százalékát lefedő akkumulátorpakkot is beüzemelni, ha 200 kW alatti rendszerről van szó, 200 és 400 kW között pedig 50 százalékos tárolási kapacitást kell megvalósítaniuk.
Zavart okoz, hogy az első kategóriát 3 és 200 kW teljesítményű rendszerek tulajdonosaira „szabták”, sőt a módosítás egyik cikke szerint bizonyos változtatások a 3–10,8 kW teljesítmény közötti berendezések birtokosaira is vonatkoznak, így egyelőre nehéz megállapítani, hogy az előírás valójában kikre vonatkozik – pedig fontos „részletkérdés”, hiszen a lakossági napelemtelepítők jelentős része a 10,8 kW alatti kategóriába tartozik.
A módosítást szerdán, a parlamenti vakáció előtti utolsó napon fogadták el a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói kezdeményezésére, előzetes egyeztetés nélkül – már csak ez felháborította az érintetteket. De természetesen az új szabályok előírásai is kiverték a biztosítékot. A prosumereket és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE) szerint ha valóban hatályba lép a módosítás, az eddigi tendenciákkal gyökeresen ellentétes álláspont felvállalásával hirtelen elbátortalanítják azokat, akik termelő-fogyasztóvá válnának. A visszamenőleges hatály szintén felháborító, mint ahogy a hálózatba töltés korlátozása is.
Az APCE szerint a kezdeményezés mögött „szakmailag” egy, a szolgáltatók és elosztóhálózat-üzemeltetők által megrendelt kutatás áll, amelyet a Bukaresti Műszaki Egyetem készített. Az érdekvédelmisek türelmetlenül várják, hogy ők is megkapják ezt a jelentést, illetve hogy a parlament által elfogadott jogszabály megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Viszont még ezt megelőzően leszögezték: abszurd helyzet áll elő, hiszen a kényszerítés révén kevesebb áramot fogunk felhasználni az országos hálózatból, ami visszaüt a szolgáltatók és hálózatüzemeltetők számára.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Szintén elítélte a parlament döntését az Intelligens Energia Egyesület, amely szerint a napelemmel megtermelt energia részleges helyben tárolása sok szempontból előnyös, viszont a kényszerítés most választott módja elfogadhatatlan. Dumitru Chisăliță elnök szerint aberráns, hogy a prosumereket újabb jelentős kiadásokra, on-grid, azaz országos hálózatra csatlakoztatott berendezésük lecserélésére, kidobására kötelezik, alighogy megvásárolták azt, azaz még az árát sem hozta vissza a befektetés.
– szögezte le a szakember. Felhívta a figyelmet, hogy sok termelő-fogyasztó (például szociális intézmények, otthonok is) óriási anyagi erőfeszítéseket hozott, elérte anyagi korlátait, hogy megvalósítsa a befektetést, most meg újabb több ezer eurós kiadásra kényszerítik őket. Chisăliță úgy véli, az új előírások minden új napelemtelepítőre vonatkozhatnak, a régiek pedig támogatásban részesülhetnek, hogy megfeleltessék rendszerüket az elvárásoknak.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Mint ismeretes, az úgynevezett on-grid áramtermelő napelemrendszer egyenáramot megtermelő napelemekből, azt váltóárammá átváltó inverterből áll, ezeket az épület elektromos rendszerére, illetve a szolgáltatói áramhálózatra csatlakoztatják. A háztartás pillanatnyi áramfogyasztását a napelemek „állják”, amit pedig ezen felül termelnek, az az országos hálózatba jut, amiért a prosumer valamilyen formában elszámolást kap.
Akkumulátoros napelemes rendszer esetén a napelemek mellett a feltöltött akkumulátor is biztosít egyenáramot az inverternek, például éjszaka, amikor nincs termelés. Ez mindenképpen előnyös a háztartás számára, hiszen az országos hálózatból vett áram mindenképp drágább, mint a saját termelés. Viszont egy akkumulátoros rendszer jóval költségesebb, mint a hagyományos: nagyjából megkétszerezheti a beruházás értékét.
Romániában havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek országszerte, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret – éppen az állam eddig támogató, ösztönző hozzáállásának köszönhetően. A Zöld ház programban 20 ezer lejes támogatást lehetett háztartásonként lehívni on-grid rendszerek telepítésére, óriási érdeklődés közepette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!