A tejtermelés több munkaerőt igényel, de jövedelmezőbb foglalkozás, mint a húsmarhatartás
Fotó: Makkay József
Dilemmát jelenthet a szarvasmarhatartó gazdák számára, hogy tej- vagy húshasznosítású tehenet tartsanak. Mindkettő mellett több érv szól, a szakember szerint azonban aki ebből szeretne megélni, nagyobb létszámú állatállományban gondolkozhat, ami mögött egy agrárvállalkozás áll. A pályázati pénzeket csak így lehet lehívni.
2023. december 20., 18:202023. december 20., 18:20
2023. december 21., 09:072023. december 21., 09:07
A rendszerváltás utáni évek emléke az erdélyi falvak utcáin reggel és este felvonuló népes szarvasmarhacsordák látványa. Az 1-2-3 tehenes kisgazdaságok mára jórészt felszámolódtak, a tehéntartó gazdák többsége kiöregedett, kihalt, helyükbe alig léptek fiatalok.
Az utóbbi három évtizedben a szarvasmarhatartás gyökeresen átalakult. Jövedelmezőség szempontjából a pártehenes kisgazdaságok fenntarthatatlanná válnak. Ezt mutatja az uniós és hazai agrártámogatások pályázási eredményessége is: az állattenyésztésre kiírt pénzügyi forrásokat elsősorban az agrárvállalkozói háttérrel működő állattelepek tulajdonosai hívják le.
Gál Attila állatorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének szarvasmarhatenyésztésért – elsősorban a székelyföldi húsmarhatartásért – felelős falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy
,,Ez a minimális állatlétszám biztosíthatja az agrárvállalkozó megélhetését. Csak ilyen háttérrel lehet olyan jövedelmezőségre számítani, aminek egy része visszafordítható befektetésekre. A kisebb állományok csak önellátásra elegendőek, nehezen tudják kitermelni az állattelepek megugrott költségeit” – nyomatékosította portálunknak a szakember.
Gál szerint a kisgazdaságok azért nem juthatnak megfelelő uniós támogatáshoz, mert nem tudják előteremteni a 35 százalékos önrészt. Ez százezer eurós pályázat esetében 35 ezer eurót tesz ki, ami egy kisgazda számára nagy összeg.
Egyre nagyobb a kereslet a hizlalt húsmarhák iránt
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az utóbbi években jelentős átrendeződés tapasztalható a szarvasmarhatenyésztésben. A krónikus munkaerőhiány miatt többen is feladták a tejtermelést – illetve a korábbi terveik ellenére hozzá sem fogtak –, inkább a húsmarhatartás mellett kötöttek ki. A kevesebb energia- és humánerőforrás-igényű állattenyészésztési ágazat fejlődését az is segítette, hogy az uniós csatlakozást követő években jelentős támogatás járt a törzskönyvezett húsmarhákra. A nagy érdeklődés miatt a tehenenként igényelhető dotáció azonban drasztikusan lecsökkent.
,,A tejelő tehénállományt tartó gazdák havonta hozzájutnak a tejpénzhez, míg a húsmarhatartók a felhizlalt borjakat és a kiselejtezésre váró teheneket tudják értékesíteni. Jelenleg jó áruk van a nyugat-európai származású húsfajták hizlalt állatainak – háromszáz kg-ig élősúlykilogramonként 16-18 lejt fizetnek a gazdáknak –, azonban a most értékesített borjak nevelésében a tavalyi magas inputanyagárak jelentik a fő költségtételt” – magyarázza a székelyföldi szakember.
A vidékfejlesztési hivatal (AFIR) december 20-án megnyitja a pályáztatást két új intézkedésére: a DR 20-ra (Beruházások az állattenyésztésben) és a DR 22-re (Beruházások a mezőgazdasági termékek és gyümölcsök eladásra való előkészítésében).
A tejtermelés terén sem rózsás a helyzet, azonban a komolyabb tejfeldolgozó cégek jobb árakkal igyekeznek megtartani a beszállító gazdákat. A tejbegyűjtők arra törekszenek, hogy a téli és a nyári felvásárlási ár között ne legyen drasztikus különbség. Az állatorvos szerint a felvásárló cégekkel partneri viszonyt kialakító nagyobb állattelepek előnyösebb helyzetben vannak: az agrárvállalkozók a nagyobb mennyiségben leadott tejért jobb árat tudnak kialkudni. A pártehenes kisgazdákat az alacsony tejfelvásárlási árak is hátrányosan érintik.
A romániai húsmarhatartásban a felkapott nyugati fajták vannak terjedőben: Charolais, Limousin, Aderdeen Angus és a Red Angus. Sokan a piros tarka fajta román változatának a húsvonalát kedvelik, de Gál Attila szerint ennek az a hátránya, hogy az igényekhez képest kevés a törzskönyvezett egyed. A tejkontroll alapján történő kiválogatás hosszú ideig a tejhasznosítású piros tarka teheneket részesítette előnybe, a húshasznosítású fajta pedig csupán az utóbbi években kezdett el terjedni. Holott a román tarka sokkal jobban alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, mint a nyugati húsfajták, amelyek közül nem mindenik bírja a mostohább erdélyi körülményeket.
A helyi állatkereskedők azonban gyakran szembesülnek azzal, hogy nincs elegendő hizott borjú. A kereslet nagyobb, mint a kínálat, ami tovább növeli a felvásárlási árakat.
Szarvasmarha-, sertés- és baromfitartó állattelepek tulajdonosai pályázhatnak plusztámogatásra. Az átcsoportosított európai uniós forrásokat a bukaresti kormány az állattenyésztési ágazatra fordítja.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump elnök „gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!