Egyelőre ideiglenesen, de leállította az Egyesült Államokba irányuló exportját Jaguar Land Rover
Fotó: Pixabay
Felfüggeszti az Egyesült Államokba irányuló exportját a Jaguar Land Rover (JLR) brit autóipari csoport az amerikai vámemelések miatt.
2025. április 06., 20:282025. április 06., 20:28
Az indiai Tata Motors ipari konglomerátum tulajdonában lévő cég szóvivője Londonban közzétett rövid szombati nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok a JLR luxusmárkáinak fontos piaca, de a cég jelenleg az új kereskedelmi feltételekre adandó válaszon dolgozik üzleti partnereivel, és jelenleg rövid távra szóló lépéseket tesz.
A Jaguar Land Rover szombati bejelentésének előzményeként Donald Trump amerikai elnök a héten ismertette az új „viszonossági importvámokról” szóló rendeletét, és ennek egyik sarkalatos eleme a járműimportra kirótt külön 25 százalékos vám.
A rendelet alapján az Egyesült Államok a többi szektorra differenciált vámrendszert vezet be: az autóiparon kívüli importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos –, a Nagy-Britanniából vásárolt nem autóipari termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
Az egyik tekintélyes londoni gazdaságpolitikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) frissen kidolgozott, modellszámításokra alapuló forgatókönyve szerint, ha az amerikai kormány tartósan érvényben tartja a 25 százalékos vámot az importált személyautókra, az 25 ezer állás megszűnésével járhat a brit járműipari ágazatban, tekintettel arra, hogy a Nagy-Britanniában gyártott autók 12,5 százalékát az amerikai piac veszi fel.
Az IPPR hangsúlyozta, hogy a brit autóipari konglomerátumok közül a Jaguar Land Rover exportálja a legtöbb járművet az Egyesült Államokba, így ennek a cégnek különösen magas a kitettsége az amerikai vámokkal szemben, de
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Az IPPR adatai szerint Nagy-Britanniában jelenleg 2811 vállalat foglalkozik autó- és részegységgyártással. Ezek a cégek csaknem 133 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és összesített éves forgalmuk tavaly 70,3 milliárd font volt.
Az elemzés kiemeli azt is, hogy a járműipar a legnagyobb brit áruexportőr: az ágazat adta 2024-ben a teljes brit árukivitel 13,9 százalékát.
Keir Starmer brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök szerint globális gazdasági és biztonsági hatásai lehetnek a minap bejelentett amerikai importvámoknak. Starmer és Macron a Downing Street tájékoztatása szerint szombat délután telefonos megbeszélést tartott. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője elmondta: a két vezető egyetértett abban, hogy a kereskedelmi háború senkinek nem áll érdekében, de semmilyen ellenlépést nem lehet kizárni.
A brit miniszterelnök és a francia államfő aggasztónak nevezte az amerikai vámintézkedések lehetséges globális gazdasági és biztonsági kihatásait, hangsúlyozva, hogy különösen a délkelet-ázsiai térségben kell ilyen hatásokkal számolni.
A munkáspárti brit miniszterelnök előző nap Anthony Albanese ausztrál és Giorgia Meloni olasz kormányfővel is tárgyalt az amerikai vámokról. Ezeken a telefonos egyeztetéseken Keir Starmer a Downing Street beszámolója szerint leszögezte, hogy London válaszlépéseit a brit nemzeti érdekek diktálják majd, de hangsúlyozta azt is, hogy a brit kormány nyugodt ütemben folytatja e lépések előkészítését, és nem hoz rohanvást megtorló intézkedéseket. Starmer, Albanese és Meloni egyetértett abban is, hogy a totális kereskedelmi háború rendkívüli károkat okozna, és ez nem állna érdekében senkinek.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!