Nem élnek a kényszerszabadság lehetőségével az építkezési vállalkozók, inkább elbocsátják, majd újra alkalmazzák munkásaikat a megrendelések, az időjárási viszonyok függvényében.
2016. február 16., 18:502016. február 16., 18:50
2016. február 16., 19:342016. február 16., 19:34
Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója keddi sajtótájékoztatóján elmondta, januárban megyeszerte összesen 496 személy veszítette el állását, többségük az építkezésben dolgozott. A cégek nem számítottak arra, hogy ilyen enyhe tél lesz, folytathatnák az építkezéseket, ezért elküldték az embereiket, de megígérték, hogy amint újrakezdődik a munka, alkalmazzák őket, ecsetelte az igazgató.
Közölte, ezek a munkanélküliek nem is fogadják el, ha más állást közvetítenek nekik, mert számítanak arra, hogy újra elfoglalhatják a megszokott helyüket. Az építkezőcégek mégsem élnek a kényszerszabadság lehetőségével, mert ahhoz be kellene fizetniük egy külön alapba, hogy a leállás időszakára is biztosítani tudják alkalmazottaik bérének egy részét, ezt pedig a nyereségből kellene lefaragniuk. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy az építőcég elbocsátja az alkalmazottait egyik városban, a másikban pedig alkalmaz, mert éppen ott van megrendelése – ecsetelte az igazgató.
Börze Pesten tanuló székely fiataloknak
A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma március 18-án Budapesten a határon túli magyar nemzetiségű, magyarországi felsőoktatásban tanuló hallgatók számára szervez állásbörzét. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, őket is megkeresték, és ugyan nem tudnak hivatalosan részt venni a börzén, a helyi állásajánlatokat továbbítják. Emlékeztetett, hogy a munkaügyi minisztérium Rómában és Madridban is szervezett már börzét, hogy a külföldön dolgozókat hazacsalogassák. Kelemen hangsúlyozta, az EU-n belül bárkit lehet alkalmazni, így nincs is nyilvántartásuk arról, hogy a háromszéki cégek alkalmaznak-e külföldről.
Kelemen ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az energia-újrahasznosításban érdekelt háromszéki vállalkozók törvénymódosítást javasolnak annak érdekében, hogy a szociális segélyben részesülők takaríthassák ki az erdőket, az így összegyűjtött fahulladékot pedig a pelletgyártásban, a biomasszakazánokban hasznosítanák. Kelemen Tibor elmondta, a javaslatukkal megkeresték a munkaügyi minisztériumot, amely nyitott az ötletre, csak annak technikai kivitelezését kell még kidolgozni.
A Kovászna megyei Green Energy klaszter tagjai vetették fel, hogy a szociális segélyben részesülők a kötelező közmunka helyett foglalkozhatnának az erdők kitakarításával, ezért fizetést és teljes társadalombiztosítást kapnának. A hivatalos érvelés szerint az erdők takarításával megakadályoznák a betegségek terjedését, a begyűjtött ágakat pedig a zöldenergia-felhasználók átvennék, és fizetnének érte.
A szociális segélyből élők általában így is erdőlnek, így alkalmasak a munkára, másrészt szükség van állami támogatásra, mert ez a feladat csak időszakos, állandó alkalmazottat nem tudnak foglalkoztatni.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!