A feketemunka is alakítja az átlagbért – fogalmazta meg keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója szerint a székelyföldi bérek azért is alacsonyak, mert Hargita és Kovászna megyében a vállalkozók tisztességesen fizetik az adókat, törvényesen foglalkoztatják alkalmazottaikat, ezért nagyobbak a kiadásaik, mint azoknak, akik feketén dolgoztatnak.
2016. július 19., 19:102016. július 19., 19:10
2016. július 19., 20:422016. július 19., 20:42
Mint hangsúlyozta, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyző ügynökségnél kétszer akkora a bevétel, mint a költségek. Június hónapban hatmillió lejnyi munkanélküliségi hozzájárulást fizettek be a háromszékiek, miközben munkanélküliségi segélyre, a nyilvántartásban lévők biztosítására, a különböző szubvenciókra és tanfolyamokra, illetve az ügynökség működési költségeire ennek a felét költötték, a fennmaradó 3 millió lej pedig az államkasszát gazdagította.
A sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében 4,69 százalékos a munkanélküliségi ráta, miközben több romániai megyében ez meghaladja a 10 százalékot, így Vasluiban 11, Teleormanban 10,5 és Mehedinţi megyében 10 százalékon áll. „Nyáron nem természetes az ilyen nagyarányú munkanélküliség, hiszen ebben az időszakban több az idénymunka, így fennáll a gyanú, hogy nem foglalkoznak a munkaszerződés aláírásával, feketén foglalkoztatják az embereket\" – kommentálta a statisztikai adatokat Kelemen Tibor.
Rámutatott, a déli megyékben a magas átlagbér azzal is magyarázható, hogy a vállalkozók például két személyt alkalmaznak „igazgatói fizetéssel\", és mellettük tízet foglalkoztatnak feketén. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy most van a jó alkalom a foglalkoztatottság növelésére, hiszen a választások után a polgármesterek is bátrabban elvágják a szociális segélyt, ha az érintettek nem közmunkáznak, így aki minden jövedelem nélkül marad, rákényszerül arra, hogy munkát vállaljon.
„Országos szinten mintegy 400 ezer potenciális munkavállaló szerepel a nyilvántartásokban, viszont a többségüket nem alkalmazzák, mert nemcsak szakképzetlenek, hanem írástudatlanok, és nehezen betaníthatók. A nagyvállalatok folyamatosan kérik az ügynökségtől az igazolást, hogy nem tudnak számukra munkaerőt kiközvetíteni, és ezzel próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy egyszerűsítse a nem EU-s tagországokból beáramló személyek munkavállalási feltételeit, ám erre egyelőre még nincs politikai akarat\" – fogalmazta meg Kelemen. Éppen ezért – tette hozzá – folyamatosan szervezik a börzéket, találkozókat, de ezek hatását nem tudják lemérni, mert a munkáltatók inkább csak piackutatásra használják az ilyen alkalmakat, helyben nem vesznek fel senkit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!