Fotó: Rostás Szabolcs
Az infláció mértékével, azaz 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok megérdemlik ezt az erőfeszítést.
2022. október 26., 08:142022. október 26., 08:14
Az RMDSZ elnöke a TVR Infónak adott interjúban rámutatott, a tervek szerint még novemberben elküldik a parlamentnek a 2023-as állami költségvetés tervezetét, és a pénzügyminisztérium az illetékes tárcákkal együtt már dolgozik rajta, a koalícióban azonban még nem tárgyaltak róla, így a nyugdíjemelés mértékével kapcsolatban sem született még végleges döntés.
„Az álláspontunk az, hogy az infláció mértékével, 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat (…).
– nyomatékosította. Kelemen beszélt az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt azon vállalásról is, miszerint az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. Mint mondta, nem tudja, „miként jelent meg ez a kitétel” a PNRR-ben, mert a többi tagállam esetében nem létezik kötelező érvényű százalékos arány. „Nem tudom, honnan származik a 9,4 százalékról szóló ötlet, de ha végzünk egy számítást, kiderül, hogy az úgynevezett különleges nyugdíjakat leszámítva Románia illeszkedik ebbe a keretbe” – magyarázta.
A nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kell igazítani, jelentette ki pénteken az Aradra látogató miniszterelnök.
Mindenekelőtt a hozzájárulás elvét tiszteletben kell tartani, majd az államnak el kell döntenie, hogy ezen felül biztosít-e többletjuttatást bizonyos kategóriáknak a köz szolgálatában töltött évekért. Másik fontos tényező Kelemen szerint, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt senki ne részesüljön a szolgálati nyugdíjból.
– érvelt. A harmadik szempont, amelyet figyelembe kell venni a nyugdíjak helyzetének rendezésekor Kelemen szerint az, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg a fizetést, ami jelenleg fennáll a bírák és ügyészek egy részénél. Az elv a fontos, és az államnak meg kell hoznia ezeket a döntéseket, hogy többé ne legyenek viták ebben a témában – idézte a miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás