Ugyan már kedden hatályba kellett volna lépnie a magáncsődről szóló törvénynek, Klaus Johannis államfő visszaküldte azt megfontolásra a parlament elé.
2016. október 31., 19:382016. október 31., 19:38
2016. október 31., 19:532016. október 31., 19:53
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány a 2015/61-es rendeletben döntött arról, hogy a magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló 2015/151-es jogszabály hatálybalépésének időpontja 2017. január elseje legyen. A parlament viszont ezt úgy módosította, hogy a törvény már idén november elsejétől hatályba lépjen – ennek a jogszabálynak a kihirdetését tagadta meg hétfőn az államelnök.
Johannis felhívta a figyelmet, hogy egy jogszabály hatálybalépési idejének kitűzésekor tekintettel kell lenni arra, hogy az érintett állami intézmények megtehessék a szükséges előkészületeket. A hatálybalépés előrehozatala két hónappal ugyanakkor nehezítheti a szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítását. A jogszabály mindemellett az igazságszolgáltatás működését is érinti, ezért a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal is konzultálni kell.
A szociáldemokraták (PSD) azonban nem adják fel, Mihai Tudose, a gazdaságpolitikai bizottság PSD-s elnöke tegnap, az államelnöki hivatal bejelentése után közölte: megsürgetik a magáncsődről szóló jogszabály újratárgyalását, hogy az mielőbb újra Johannis asztalára kerülhessen, másodjára ugyanis nincs más lehetősége, ki kell hirdetnie a jogszabályt.
Ki jelenthet magáncsődöt?
Mint ismert, az eredeti tervek szerint a törvény már januártól lehetővé tette volna a „jóhiszeműen\" eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát. Ehhez azonban például a fogyasztóvédelmi hivatalnak 180 személyt kell még alkalmaznia, a törvény által előírt úgynevezett csődbizottságoknak is 140 fős alkalmazotti létszámmal kell működniük, emellett a legfelső bírói tanácsnak 600 bírót kell felkészítenie, és 750 törvényszéki jegyzőt kell felvennie.
Mint arról több ízben is írtunk, egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik, és a törlesztőrészleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni.
Az adósok számára azért is előnyös a törvény, mert felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. Az adós valamennyi kiadását egy csődbiztos fogja felügyelni. Az adócsalás miatt elítélt személyek vagy azon személyek esetében viszont, akik csalás miatt váltak fizetésképtelenné, vagy éppen amiatt, hogy hatalmas kiadásokba verték magukat, nem alkalmazhatóak a jogszabály előírásai. A törvényt eredetileg 2015. június 18-án hirdette ki Klaus Johannis államfő.
A bankárok is sürgették
A jogszabály pedig már akkor elnyerte a bankárok tetszését, amikor még parlamenti vita tárgyát képezte, a kereskedelmi hitelintézetek képviselői több ízben is sürgették a magáncsőd intézményének bevezetését a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő, úgynevezett hitelcseretörvény helyett. Mint mondják, a bajba jutott hiteltörlesztő is ezzel járna jobban, hiszen a csődvédelem idején is a lakásában maradhatna, és pluszkamatot sem kellene fizetnie arra az időszakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!