Fotó: Haáz Vince
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
2024. február 14., 10:382024. február 14., 10:38
2024. február 14., 13:032024. február 14., 13:03
A most közölt adatok szerint 2023 januárjához viszonyítva az idei első hónapban 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az elmúlt egy évben (2023. február – 2024. január) pedig átlagban 9,8 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. február – 2023. január) képest.
Januárban a romániai fogyasztói árak átlagban 1,1 százalékkal emelkedtek 2023 decemberéhez képest.
Ez év januárjában a mosószerek ára 22,6 százalékkal, a postai szolgáltatások díja 26,64 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési szolgáltatások díja pedig 17,76 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek átlagosan 5,64 százalékkal kerültek többe 2023 januárjához képest. A legnagyobb mértékben a friss hal (14,25 százalék), a gyümölcskonzervek (13,77 százalék) és a sör (13,36 százalék) drágult. Csökkent viszont a liszt (28,74 százalékkal), az étolaj (28,42 százalékkal) és a malomipari termékek (26,52 százalékkal) ára.
Tavaly decemberhez viszonyítva a legnagyobb mértékű áremelkedést az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek (3,92 százalék), a gyümölcskonzervek (3,74 százalék) és a friss gyümölcsök (3,37 százalék) kategóriájában jegyezték. Ezzel szemben
A nem élelmiszer jellegű termékek közül éves összevetésben a mosószerek drágultak meg a leginkább 2024 januárjában, 22,6 százalékkal. A vegyipari cikkek ára 16,15 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai cikkeké pedig 14,99 százalékkal nőtt. Az INS szerint ebben a kategóriában egyetlen termék ára sem csökkent 2023 első hónapjához mérten.
Az előző hónaphoz képest januárban a dohányáru és a cigaretta 2,32 százalékkal, az üzemanyagok 1,39 százalékkal drágultak. Árcsökkenést a bőr lábbeliknél (0,18 százalék) és a lábbeliknél (0,10 százalék) regisztráltak.
Decemberhez képest januárban a légi közlekedés 21,12 százalékkal lett drágább, a postai szolgáltatások díja 17,28 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési díj 4,19 százalékkal nőtt. Árcsökkenés ebben a kategóriában sem volt.
Az INS február 14-én, azaz Bálint-napon közzétett adatai arra is kitérnek, hogy 2024 januárjában 2023 januárjához viszonyítva a rózsa 10,7 százalékkal, a csokoládé 17,2 százalékkal, a kávé 7,5 százalékkal, a bor 8,9 százalékkal, a pezsgő 11,8 százalékkal, az éttermi étkezés 13,8 százalékkal kerül többe, a szállodai szobák ára 12,2 százalékkal nőtt.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) korábban jelezte, hogy a bukaresti kormány által 2023 őszén bevezetett adóemelések 2024 első hónapjaiban fel fogják gyorsítani az inflációt, ezt követően azonban folytatódik a fokozatos mérséklődés.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!