Páva Adorján
2025. július 15., 16:492025. július 15., 16:49
2025. július 18., 09:142025. július 18., 09:14
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt – írhatná a népszerű román szatirikus lap, a Times New Roman a hétfő este Csíkszeredában megrendezett történelmi focimeccs után, amely félbeszakadt a világítás meghibásodása miatt. E sorok születésekor még nem írta meg, pedig nekik való téma.
De nem csak nekik. Hiszen az FK élvonalbeli bemutatkozása tálcán kínálta a labdarúgás sava-borsát, felvonultatta a futball számtalan pikantériáját, a körítés pedig természetesen messze túlmutatott a sportértéken, ahogy annak lennie kell. Ezért szeretjük a focit: az örömért, az ünnepért, a közösségi élményért. És ezért szörnyülködünk: a balhé miatt. És ezért is téma még a tudósok asztalán is: mert tükröt tart társadalmunknak,
Csíkszereda, Hargita megye hétfőn először képviseltette magát a román labdarúgó-élvonal legjobbjai között, ami kisebb népünnepélyt váltott ki a székelyföldi kisvárosban. Amely a nagyobb hagyománynak örvendő jégkorong mellett immár a csapatsportok királyának is otthont ad a legmagasabb belföldi szinten.
Az infrastruktúra és az utánpótlás szintjén hathatós magyarországi támogatásnak örvendő FK néhány éve kacérkodik a szuperligás szereplés gondolatával, ott toporog a kapujában, az elmúlt szezonban pedig minden összeállt ahhoz, hogy hétfőn megtörténhessen a diadalittas bevonulás. Csíkszereda, Csíkszék, Hargita megye, Székelyföld, az erdélyi, Kárpát-medencei magyarok jelentős részének elismerő tapsa közepette.
Röviden így néz ki a történések ünneplőbe öltözött főszereplője. De persze ahhoz, hogy a sztori mások számára is „izgalmas legyen”, meg kell jelennie, oda kell férkőznie, minden áron rivaldafénybe kell kerülnie a rosszat megmintázó alaknak is, aki szintén állandóan főszerepet kér magának. Gonoszsága pedig abban nyilvánul meg, hogy neki a sportérdem nem elég.
A tömbmagyar vidékek sportegyesületei, a magyar identitást valamilyen formában felvállaló vagy csupán magyar múltú, magyarok által (is) kedvelt csapatok vezetői, játékosai, szurkolói évtizedek óta ki vannak téve magyarellenes sértegetéseknek, bántalmazásoknak, már juniorszinten is. Hát akkor mit várjunk a huligánok csúcsligájától, a román fociélvonaltól?!
„A körmötök alatti föld is román”. Magyarhergelő felirat Székelyföldön, az FK Csíkszereda-Dinamo meccsen
Fotó: Borbély Fanni
A Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK hosszú éveken keresztül úttörőként próbálta elfogadtatni a széles körű román publikummal a székely–magyar (foci)identitás létét, létjogosultságát. A háromszéki együttes vitathatatlan érdemeket szerzett ebben, hiszen egy átlagos, Kárpátokon túli fociszurkoló legalább arról tudomást szerzett, hogy Romániában tényleg élnek magyarok, akik magyarul szurkolnak, magyarul is beszélhet a hangosbemondó, a lelátókon pedig magyar jelképeket is használhatnak.
A bukaresti tévékommentátorok egy része is megtanulta, hogy a Sepsit nem „Szepszinek” ejtik, de ami persze ennél sokkal fontosabb: a Román Labdarúgó-szövetség az ellenfelek „szurkolóinak” sorozatos magyarellenes megnyilvánulásai, jobban mondva az emiatt egyre dagadó nemzetközi nyomás hatására kénytelen volt erélyesebben fellépni az etnikai gyűlöletbeszéd ellen.
Ami létfontosságú meccseken – azaz nagyon ritkán – azért érezhetően visszaszorította az addig futószalagon, menetrendszerűen érkező utálatözönt.
Sajnos Háromszék és Csíkszék focibüszkeségei – egyelőre – nem küzdhetnek vállt vállnak vetve a Szuperligában, nem írhatnak történelmet székely rangadóval a román élvonalban, hiszen a Sepsi OSK nagy meglepetésre kiesett az elmúlt szezon végén, így Diószegi László csapata most azon dolgozhat, hogy azonnal visszajusson. Az FK pedig hogy bennmaradjon a legjobbak között.
A fővárosiak valahogy „hozzánőttek”, minduntalan ráakaszkodnak az 1904-ben alapított, 2012-ben „feltámasztott” FK modern kori történelmének mérföldköveire. Hiszen 2018-ban a székelyföldi csapat éppen a „vörös kutyák” ellen jegyezte története legnagyobb sikerét, amikor is tizenegyespárbaj végén bejutott a Román Kupa negyeddöntőjébe.
Székelyföldi sötétség. Szűk fél órán keresztül nem volt villanyvilágítás, félbeszakadt a meccs
Fotó: Székelyhon
Szintén emlékezetes a két csapat tavalyi párharca a szuperligás szereplésért, amikor a másodosztályos csíkiak még osztályozóra kényszerülve próbáltak helyet cserélni éppen a kiesés szélére sodródott Dinamóval. Amelyik akkor jobbnak bizonyult (2-0, 0-0). Emlékezetes, hogy a székelyföldi visszavágón a „harci kutyák” szájkosarat tettek maguknak, azaz – a korábbi kupameccsel, illetve másodosztályos párharccal ellentétben – a bukaresti huligánok nem tobzódtak magyarellenes megnyilvánulásokban, mert tudták, mekkora a tét, és nem kockáztattak egy zöldasztalnál eldöntött kiesést. Hogy a stadionon kívül mit rendeztek, az már más kérdés…
A lelátóra jutott huligánok magyargyalázó rigmusokkal, hergelő molinóval, a verbális és vizuális agresszió kimeríthetetlen tárházának számos elemével mutatták meg, mit is gondolnak vendéglátóikról, akik sporttörténelmi ünnepre gyűltek össze.
„A körmötök alatti föld is román” felirat azok után is ott viríthatott, hogy a vendégszektor nagy részét kiürítették vagy kiürült – attól függ, hogy a rendbontók eltávolítását vagy a már be sem engedett huligánokkal történt szolidarizálásról szóló verziót vesszük alapul. És akkor bele is kóstoltunk a lényegbe:
A futballhuligánok egyes felelőtlen klubképviselőkkel, a kényes ügyeket eltussolni hivatott szövetségi vezetőkkel, a közbelépést nagyrészt inkább halogató, vészmegoldásnak tekintő rendvédelmi szervekkel, a média balhéra éhes részével karöltve olyan hangulatot képesek teremteni egy-egy mérkőzés alkalmával, előtte, közben és utána is, amelyek gyakorlatilag háborús hadviselésre emlékeztetnek: konkrét színtérrel, „harcosokkal”, „áldozatokkal”, csak persze kicsiben.
Miközben számunkra, erdélyi magyarok számára egyértelmű, miért jönnek, mit művelnek a legrettegettebb román fociklubok – sajnos van jó néhány – huligánjai Székelyföldre, hogyan dúlják fel egy-egy csendes kisváros nyugalmát, mi pedig mennyi bölcsességgel, mekkora lélekjelenléttel tűrjük, meg-megmosolyogjuk randalírozásukat, érdemes meghallgatni a Dinamo klubelnökének „verzióját”:
Andrei Nicolescu Dinamo-klubelnök meccset követő Facebook-bejegyzéséből szemléztünk-idéztünk. Csakis azért, hogy lássuk a diverziókeltés lényegét: hogyan bújik áldozatszerepbe az agresszor, hogyan próbálja – javarészt sikeresen – legitimálni ezt az állandó „harci készültséget”, a félelmet keltő, csendőri kísérettel szabadon gyalázkodó fekete pólósok „létjogosultságát”. Miközben jól tudjuk: csupán annyi történt, a végre dolgukat végző rendfenntartók tanultak a korábbi randalírozásokból, és ha nem lépnek fel ilyen erélyesen, a helyzet még jobban eldurvulhatott volna.
Csíkszeredai szurkolók
Fotó: Borbély Fanni
Persze a konfliktus kiéleződése mindig növeli a hiba esélyét, és bizonyára történtek a kelleténél erőteljesebb, eltúlzott ellenlépések is mind a rendfenntartók, mind a szervezők részéről. Aminek természetesen az agresszor örül, mert akkor van mire ujjal mutogatnia, és tovább legitimálja aljas magatartását, szándékát. És akkor ott vagyunk abban az ördögi körben, amiből lassan teljesen kiszorul a foci, a játék, az öröm, az ünnep.
Apropó foci: az FK Csíkszereda hétfő este 2-2-es döntetlennel zárt a vendég Bukaresti Dinamóval, azaz a székelyföldi együttes első Szuperliga-mérkőzésén megszerezte első pontját is a román élvonalban. És a villanyt tényleg lekapcsolták, ami miatt a 62. percben félbeszakadt a Csíkszereda-Dinamo meccs, és csak szűk fél óra múlva tudták folytatni a játékot.
A házigazdák mentségére legyen mondva: nemcsak a stadionban, hanem az egész környéken nem volt villany, tehát nem szervezési hiba volt. Bár Erdély esetleges ellopása ügyében ez így még gyanúsabb...
Rostás Szabolcs
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Balogh Levente
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Balogh Levente
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Balogh Levente
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Balogh Levente
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Rostás Szabolcs
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Balogh Levente
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
1 hozzászólás