Ellenkezik. Flotin Barbu román agrárminiszter leszögezte: nem támogatja az EB költségvetési tervezetét
Fotó: Facebook/Florin Barbu
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be csütörtökön Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
2025. július 18., 09:302025. július 18., 09:30
Az agrárminiszter elmondta, hogy számos politikussal és szervezettel tárgyalt az ügyben.
„Először is elutasítom, amit az Európai Bizottság javasolt. A mezőgazdasági miniszterek ülésén azt támogattam, hogy a közös agrárpolitika maradjon különválasztva a kohéziós alapoktól. Természetesen tárgyaltam franciaországi és németországi kollégáimmal, akik támogatták Románia azon törekvését, hogy továbbra is különálló agrárpolitikát folytassunk, a két pillérrel – az EMGA-val és az EMVA-val. Én azt mondom, hogy a dolgok nem maradnak így, és a COPA-COGECA szövetségekkel is tárgyaltam. Tájékoztattam Románia elnökét, Nicușor Dant is, aki tisztában van a helyzettel. Tudom, hogy a választási kampányban és mindenhol máshol is szóba került, hogy a mezőgazdaságnak külön kell maradnia a kohéziós alapoktól” – mondta Florin Barbu.
Leszögezte:
„A Romániából és az Európai Unióból származó élelmiszerek bizonyos referenciaértékekhez és bizonyos célkitűzésekhez kötése, amelyeket minden egyes tagállamnak jóvá kell hagynia, ahogyan ez a román helyreállítási programmal történt, az európai források minisztere által szolgáltatott adatok alapján úgy tűnik, hogy kudarcot vallott. Nem értek egyet azzal, hogy a mezőgazdaságot összekeverjük a mérföldkövekkel és célkitűzésekkel, és addig nem szavazom meg a mezőgazdasági tanácsban, amíg a Közös Agrárpolitikát el nem választják a kohéziós alapoktól” – hangsúlyozta Barbu.
Arra a kérdésre, hogy melyik az első három pont, amelyben a kültségvetés hátrányosan érinti a romániai gazdákat, a miniszter elsőként a gazdaságonkénti felső határ megszabását nevezte meg.
– mondta Barbu úr.
Arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági támogatásokat és beruházásokat nem lehet bizonyos mérföldkövekhez kötni.
„Nem szabad a mezőgazdaságot és a közvetlen kifizetéseket, a támogatásokat és a mezőgazdasági beruházásokat bizonyos mérföldkövekhez és bizonyos dolgokhoz kötni, amelyeket az Európai Bizottság a román államra akar kényszeríteni, ahogyan azt a helyreállítási terv esetében tette. Úgy gondolom, hogy ez befolyásolhatja az elszámolást, és
Nem hiszem, hogy Románia jelenleg megengedhet magának egy ilyen költségvetést, tekintve, hogy Romániában költségvetési hiány van” – tette hozzá a mezőgazdasági tárcavezető.
Arra is kitért, hogy a társfinanszírozást 15 százalékról 30 százalékra emelték valamennyi alap esetében, beleértve a kohéziós és a mezőgazdasági alapokat is.
„Romániában most 30 százalékos a társfinanszírozás, ahogy ebben a csomagban is szerepel. Ha 15 százalékkal magasabb a társfinanszírozás, egy 16 milliárd eurós csomag esetében, mint a mezőgazdaság, az összegek nagyon magasak lesznek, és újfent megint nem tudjuk kordában tartani az állami költségvetési hiányt. Ezért utasítom el ezt is. Sőt, azt akarom, hogy a két pillér, az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) is megmaradjon” – szögezte le a mezőgazdasági miniszter.
„Az elnök az Európai Tanácsban szavazhat. Ez az utolsó szavazás, amely a 2027-2034-es pénzügyi csomag egészéről szól. A tárgyalások idén kezdődnek. A tárgyalások a Miniszterek Tanácsában zajlanak, majd a tanácsban folytatódnak, és Románia elnökének döntő szavazata van” – magyarázta Barbu úr.
Mint arról beszámoltunk, az új költségvetés-tervezet bírálatok kereszttüzébe került, Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója az Európai Unió következő, 2028-2034-es többéves költségvetéséről szóló egyeztetéseken leszögezte: Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat.
Az Európai Néppárt tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott EP-képviselő szerint a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára vonatkozó új tervek a tagállamok közötti, sőt az egyes országokon belüli kulcsfontosságú beruházási területek – például a mezőgazdasági termelők és az iskolák vagy a kórházak – közötti „kannibalizálás” kockázatát hordozzák magukban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!