Fotó: Jakab Mónika
Az országos nettó átlagbér idén januárban 4254 lej volt, 15 százalékkal nagyobb, mint 2022 első hónapjában, de 3,3 százalékkal, azaz 144 lejjel csökkent 2022 decemberéhez mérten – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2023. március 15., 13:212023. március 15., 13:21
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a bruttó átlagbér 6831 lej volt januárban, 276 lejjel (3,9 százalékkal) kisebb, mint egy hónappal korábban.
amikor különféle alkalmi juttatásokban (negyedéves, éves, karácsonyi vagy különleges teljesítményért járó bónuszok, 13. fizetés), a természetbeni és pénzbeli juttatásokban, a nettó nyereségből származó összegekben részesültek az alkalmazottak. A nettó átlagbér csökkenéséhez a vállalatok bevételeinek mérséklődése is hozzájárult
A legjelentősebb átlagbércsökkenést – 31,3 százalék – a kokszgyártásban és a kőolaj feldolgozásából nyert termékek gyártásában, valamint a szénbányászatban (–26,4 százalék) jegyezték. 18,5 és 24,5 százalék közötti bércsökkenést regisztráltak a dohánytermékek gyártásában, a pénzügyi közvetítésben (kivéve a biztosításokkal és magánnyugdíjakkal kapcsolatos tevékenységet), a villamos- és hőenergia, illetve földgáz és melegvíz előállításának és szolgáltatásának ágazatában, a kohászatban, a szállításhoz kapcsolódó raktározási és egyéb tevékenységek terén, a kőolaj- és földgázkitermelés ágazatában.
8,5–16,5 százalékkal csökkentek a bérek a vegyi anyagok és termékek gyártásában, a nyomdai tevékenységekben, gyógyszergyártásban, távközlésben, számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában, a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységek terén, csatornázásban, szakmai, tudományos és műszaki tevékenységekben, mezőgazdaságban, vadászatban.
A közigazgatási, postai és gyorsfutári tevékenységekben, építkezésben 1 és 5 százalék közötti mértékben nőtt az átlagbér.
A közszférában bizonyos törvényi előírások hatályba lépésével a tanügyben 5 százalékkal, az egészségügyben és szociális ellátásban 2,8 százalékkal, a közigazgatásban 2,7 százalékkal nőtt januárban a nettó átlagfizetés decemberhez képest.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
A Központi Fejlesztési Régió megyéi közül októberben a Szeben és a Hargita megyei bruttó átlagbér között volt a legnagyobb az eltérés, több mint 2200 lej – közölte kedden a Fehér megyei regionális statisztikai igazgatóság (DRS).
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
szóljon hozzá!