Fotó: Mediafax
2009. június 12., 11:532009. június 12., 11:53
A román kormány és az IMF illetékeseinek kézjegyével ellátott memorandum egyaránt tartalmazza a 19,95 milliárd eurós hitel felhasználásának feltételeit, illetve a megállapodás kritériumait.
Kiderül egyebek mellett, hogy mekkora lehet Románia államháztartási mérleghiánya, mekkora értékeket ölthet az infláció, mire vállalhat garanciát a kormány, illetve hogy hogyan kell átalakítani az állam tulajdonában levő vállalkozásokat. Mivel az IMF-hitelt nem egyszerre, hanem nyolc részletben utalják át Romániának, szigorú feltételnek minősül, hogy negyedévente közölni kell a valutaalappal a költségvetési hiány és az infláció mértékét.
Amennyiben ugyanis a bukaresti kormány nem tudja tartani magát a dokumentumban vállaltakhoz, előfordulhat, hogy elmarad a további részletek folyósítása. A hiány monitorozása azért lényeges eleme a memorandumnak, mivel ez mindenképp arra fogja késztetni a Boc-kabinetet, hogy a lehető legkisebbre fogja vissza kiadásait.
Mint a megállapodás vonatkozó része rámutat, szó sem lehet idén a közalkalmazottak béreinek növeléséről. Emellett október 20-áig a döntéshozóknak el kell fogadniuk a költségvetésből fizetett alkalmazottak bérezési rendszerének módosítását célzó törvénytervezetet, ami egyebek mellett azt a kitételt is tartalmazza, miszerint nem lehet 1 a 15-höznél nagyobb eltérés a legkisebb és legnagyobb közalkalmazotti fizetés között. A kormány az IMF kérésére azt is vállalta, hogy az idei év végéig módosítja a nyugdíjtörvényt. A valutaalap kérése főként a nyugdíjkorhatár kitolását célozza. Mint ismeretes, várhatóan a nők és férfiak egyaránt 65 évesen mehetnek a későbbiekben nyugdíjba.
Nincs veszélyben a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetése – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Újságírói felvetésre, miszerint számíthatunk-e költségvetés-kiigazításra olyan körülmények között, hogy a szociális büdzsé hiánya elérte a 2 milliárd lejt, a tárcavezető mindössze annyit jegyzett meg, hogy a költségvetés módosítása a pénzügyminisztérium feladata. „Amennyiben a szaktárca úgy ítéli meg, hogy az eredeti leosztást módosítani kell, akkor kezdeményezhet erre irányuló törvénytervezeteket” – fogalmazott Marian Sârbu. Hozzátette: a kormánynak tartania kell magát az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerződések feltételeihez, ám egyetlen megkötés sem vezethet oda, hogy a kormány ne tudja utalni a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetéséhez szükséges pénzösszegeket. |
Amennyiben a kormány azzal szembesül, hogy a gazdaság működéséhez elengedhetetlen összeg nem folyik be az államkasszába, köteles az IMF-fel konzultálni az ügyben. Ha pedig a valutaalap által megszabott maximális költségvetési hiány és a reális deficit közötti különbség meghaladja a 200 millió lejt, a pénzügyminisztérium illetékesei is kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni az IMF képviselőivel.
Ez a kitétel a lakosság számára akár jó hírt is jelenthet, hiszen a hiány növekedésének megfékezéséhez az is szükséges, hogy az árak ne növekedjenek túlzott mértékben. Ugyanakkor az államot arra kényszeríti, hogy ne dobjon a forgalomba új nyomtatású bankjegyeket.
A valutaalap a megállapodásban arra kényszeríti a kormányt, hogy havonta jelezze, mekkora támogatásban részesült az ország európai uniós forrásokból. További kitétel, hogy a Boc-kabinet nem vállalhat negyedévente 6 milliárd lejnél nagyobb garanciát az állami és magánszektorban tevékenykedő vállalatok tevékenységére.
A Román Nemzeti Bank (BNR) működési elveibe is beleszólnak az IMF illetékesei, követelésük, hogy a jegybank biztosítson kedvezményes feltételeket azoknak a pénzintézeteknek, amelyek Bécsben vállalták, hogy folytatják a hitelezést. A központi bank további feladata, hogy 3,5 százalékra szorítsa vissza az inflációt, illetve jelezze az IMF vezetőinek azokat az eseteket, amikor 30 napon belül több mint 2 milliárd eurós veszteséget észlel.
A megállapodás értelmében legkésőbb június 30-áig módosítani kell a pénzügyi szektor működését szabályozó törvényeket, hogy ezáltal a BNR-nek megnövekedjék az ereje, ezáltal szükség esetén tőkeemelésre kényszeríthesse a bankok részvényeseit, és beleszólhasson abba is, hogy hogyan osztják el a profitot.
Hogy gondok várhatók, az már most borítékolható, az IMF ugyanis igen borúlátó Románia középtávú gazdasági kilátásait illetően. A legfrissebb valutaalapi előrejelzések szerint 2009-ben és 2010-ben egyaránt a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése várható. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a héten közzétett adatok szerint a román gazdaság az első negyedévben 6,2 százalékkal zsugorodott.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.