Ilie Şerbănescu: „A valutaalap a multik brókere”

[INTERJÚ] Az Európai Bizottság és a Valutaalap a nagy nyugat-európai multinacionális cégek értékesítéssel megbízott ügynöke – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Ilie Şerbănescu. Elmondta, üdvözli a budapesti kormány igyekezetét, hogy együttműködésre törekszik a Valutaalappal, ám nem kizárólag az IMF által diktált feltételek mellett. Szerinte a nemzetközi pénzintézet receptjei sohasem jelentettek gyógyírt. A bukaresti gazdasági szakértő úgy véli, a térség országainak az Orbán-kormányéhoz hasonló gazdaságpolitikát kellene folytatniuk.

Rostás Szabolcs

2012. október 26., 08:512012. október 26., 08:51

– A magyar kormány hosszú ideje folytat hitelmegállapodási tárgyalást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal (EB), Budapest azonban ellenzi az IMF szabta megszorításokat. Eközben Romániában az adófizetőkre rótták a válság terheit. Mi a véleménye az Orbán-kabinet unortodox gazdaságpolitikájáról?

– Üdvözlöm a budapesti kormány igyekezetét, hogy együttműködésre törekszik a Valutaalappal, ám nem kizárólag az IMF által diktált feltételek mellett. Mintegy ötven éve ismerem a nemzetközi pénzintézetet, és elmondhatom: receptjei sohasem jelentettek gyógyírt. Nem is jelenthettek, hiszen a szervezethez rendszerint akkor fordulnak az országok, amikor már súlyos helyzetbe kerültek, amelyen az IMF receptje már nemhogy nem segít, de még inkább elsüllyeszti az érintett államokat.

Ha kizárólag megszorításokkal próbálsz egyensúlyt teremteni, nincs hogyan növekedést, fejlődést elérned, ami menthetetlenül kudarchoz vezet. Orbán Viktor jelenlegi, az IMF gazdaság- és üzleti politikájával szemben tanúsított magatartása annál bonyolultabb, hogy erősen ütközik azzal a bánásmóddal, amelyben Nyugat-Európa részesíti a keleti térség államait, és amelyről bátran ki merem mondani: gyarmatosító.

Tulajdonképpen ez a tétje a magyar kormányfő stratégiájának. Nem tudom, sikerül-e neki, de próbálkozása mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érdemel. Hiszen nem csupán arról van szó, hogy felvesszük a harcot az IMF sikert sohasem eredményező politikájával, hanem hogy ellenállunk a Nyugat tíz-tizenöt éves gyarmatosító nyomásgyakorlásának. Ilyen vonatkozásában érthető, hogy Orbán hozzányúlt a külföldi, egészen pontosan nyugat-európai kézben lévő távközlési, energetikai cégek, bankok profitjához, hiszen ezek az intézmények forgatják a pénzt. Márpedig ha kicsúszik a pénz a kezeid közül, semmit se tehetsz, és gyarmattá válsz.

– Mi az oka annak, hogy Magyarországot számtalan kritika éri amiatt, hogy nem a lakosságot, hanem a bankokat, a multinacionális cégeket kívánja többletadóval sújtani? Miért védi az IMF, az EB a nyugati kereskedőláncokat az adófizetők helyett?

– Mert az Európai Bizottság és a Valutaalap nem más, mint a nagy nyugat-európai multinacionális cégek eladási ügynöke, brókere. Mivel ezeknek a vállalatoknak az érdekeit képviselik, egyáltalán nem boldogok attól, amivel az Orbán-kormány próbálkozik, és az IMF éppen emiatt próbálja megakadályozni a budapesti intézkedéseket. Ellenállásuk miatt nem is lehet megjósolni, mi lesz ennek a küzdelemnek a végeredménye, hiszen a magyar kormánynak több okból is szigorú bánásmódra kell felkészülnie a továbbiakban. A Nyugat nem fogadhat el olyan kurzust, amely ellentétes az IMF, a banki-pénzügyi szereplők politikájával, hiszen ha ez sikeressé válik, fennáll a veszélye, hogy megfertőzi a kelet-európai térséget. És ezt a Nyugat nem engedheti meg magának.

– Szavai összecsengenek Orbán Viktornak a múlt heti EU-csúcs utáni nyilatkozatával, miszerint nagy cégek azért lobbiznak Brüsszelben, hogy kormánya ne a multikat, a bankokat, hanem az embereket adóztassa meg.

– Erre utaltam korábban, de a magyar kormányfőnek valószínűleg sokkal alaposabb betekintése van a dolgok mögé. Ez a helyzet Románia esetében is: Bukarestre hasonló nyomásgyakorlás nehezedik, csakhogy az itteni kormányok nem harcolnak ez ellen úgy, ahogy azt Orbán teszi.

– Nemrég a Business24 üzleti portálon arról értekezett, hogy miközben a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy hazája ne váljék gyarmattá, Románia már gyakorlatilag azzá vált. Ezek szerint a román kormánynak is a Budapestéhez hasonló, különutas gazdaságpolitikát kellett volna követnie?

– Az egész kelet-közép-európai térségnek a magyarokéhoz hasonló stratégiát kellett volna alkalmaznia. Elvégre a térség valamennyi államai ugyanabban a hajóban eveznek, helyzetük mindössze a multinacionális cégek jelenlétének vagy például a kommunizmus által hátra hagyott gazdasági örökség függvényében tér el egymástól. Viszont a térség valamennyi államára ugyanolyan nyomás nehezedik.

– Milyen esélyt lát a gyarmatosítás elleni politika sikerére? Milyen hatással lehetnek erre a nyugat-európai országokban a megszorító intézkedések ellen egyre sűrűbben tapasztalható mozgalmak, tüntetések?

– Nem szabad összekevernünk a dolgokat. A nyugat-európai országokban végbemenő változások nem jelentenek igazodási pontot a kelet-európai államok számára. Egyértelmű, hogy a mi térségünkben a megszorítások elleni küzdelem terén nem fognak elfogadni olyan intézkedéseket, amelyeket esetleg Nyugaton fognak gyakorlatba ültetni. Ilyen értelemben az Orbán-kormány politikájával kapcsolatos visszhangok kizárólag Kelet-Európával állnak összefüggésben, és nincs közük a Görögországban vagy a nyugat-európai államokban végbemenő folyamatokhoz.

Megmondom őszintén, nagyon sok esélyt nem adok a gyarmatosítás elleni harc sikerére, csodaszámba menne, ha valamelyik kelet-európai államban ez a próbálkozás meghozná a gyümölcsét. Azt sem tudnám megmondani, hogy Orbán Viktor próbálkozásának mi lesz az eredménye, mert minden oldalról szabotálni fogják. A Nyugatnak az az érdeke, hogy erőfeszítését ne koronázza siker, mivel példával szolgálna mások számára is.

– Magyarország jelenleg fontosnak tartja az állam megerősítését, gazdasági pozíciójának konszolidálását, a privatizáció kordában tartását. Mennyire lehet jó menedzser az állam, különösen válság idején?

–  Az államról még nem bizonyosodott be, hogy jó menedzser, viszont nélküle semmi sem működik. Nem tudom elfogadni a privatizáció szükségességét azzal az indokkal, hogy megszabaduljunk a kormányzat körüli tolvajoktól. Ez kapitulálást jelent a tolvajokkal szemben, az állam felszámolását feltételezi, ami ostobaság, hiszen ez esetben bagóért kiárusítanánk az országot. Sokszor leírtam már, hogy a magánosítási folyamatot le kell állítani, ezzel egy időben meg kell tisztítani és munkára kell fogni az államot, nélküle ugyanis eltűnik a nemzet.

Ez a veszély kimondottan a kelet-európai országokat fenyegeti, elsősorban azokat, ahol erőteljesen meggyengült az állam. Tehát az állam megerősítése nagyon fontos és szükséges feltétele a nemzet, annak öntudata megőrzésének. Nem mindenben értek egyet azzal, amit Orbán Viktor tesz vagy mond például a nemzet- vagy szomszédságpolitika terén, nagyra értékelem azonban az országa identitása érdekében kifejtett küzdelmét.
 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 06., kedd

Nagyváradra is „besiklott” a világ egyik vezető sportszergyártója

Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Nagyváradra is „besiklott” a világ egyik vezető sportszergyártója
2025. május 06., kedd

Magyarországon volt a legolcsóbb a földgáz, Románia is dobogós

A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.

Magyarországon volt a legolcsóbb a földgáz, Románia is dobogós
2025. május 06., kedd

5 lejt meghaladó euró, elszálló kamatok: sokba fáj a polgároknak Simion első fordulós győzelme és a kormányválság

Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.

5 lejt meghaladó euró, elszálló kamatok: sokba fáj a polgároknak Simion első fordulós győzelme és a kormányválság
2025. május 05., hétfő

Beleremegett a Bukaresti Értéktőzsde az elnökválasztás első fordulójának eredményébe

A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.

Beleremegett a Bukaresti Értéktőzsde az elnökválasztás első fordulójának eredményébe
2025. május 04., vasárnap

A bukaresti aggályok miatt az MVM kitolta az E.ON romániai üzletága megvásárlásának becsült időpontját

Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.

A bukaresti aggályok miatt az MVM kitolta az E.ON romániai üzletága megvásárlásának becsült időpontját
2025. május 01., csütörtök

Késlekedő kisajátítások miatt kell várni az észak-erdélyi autópálya problémás szakaszának építésére

Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.

Késlekedő kisajátítások miatt kell várni az észak-erdélyi autópálya problémás szakaszának építésére
2025. április 30., szerda

Zárulgat a bérolló, de az egyenlőtlenségek továbbra is társadalmi feszültségeket generálnak

Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.

Zárulgat a bérolló, de az egyenlőtlenségek továbbra is társadalmi feszültségeket generálnak
2025. április 30., szerda

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok
2025. április 30., szerda

A romániai életszínvonal jelentős javulására számítanak az ING elemzői

Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.

A romániai életszínvonal jelentős javulására számítanak az ING elemzői
2025. április 30., szerda

Tánczos szerint egyértelműek a jelzések, hogy Románia gazdasága erős és ellenálló

Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.

Tánczos szerint egyértelműek a jelzések, hogy Románia gazdasága erős és ellenálló