Fotó: Haáz Vince
Idén sem éri el az 1000 kilométert a romániai autópályák és gyorsforgalmi utak hossza – derül ki a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások haladását árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület friss mérlegéből.
2022. december 01., 08:342022. december 01., 08:34
2022. december 01., 09:102022. december 01., 09:10
Az egyesület szerda esti Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy 994,6 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út lesz használatban a 2022-es esztendő végén.
„Egy normális (ha nem is teljes) hálózathoz még nagyjából 2000 kilométerre lenne szükség. Az elkövetkező 10 évben még LEGALÁBB 900 kilométert TUDUNK és KELL építeni, még akkor is, ha figyelembe vesszük a hatóságok legendás makogásait és botladozásait, a Kárpátok átszelésének műszaki kihívásait és kockázatait, valamint egyes kivitelezők csigalassúságát és lustaságát” – fogalmaznak az egyesület szakemberei. Rámutatnak:
Konkrétan 444 kilométernyi autópálya megépítésére várják a jelentkezőket, amelyek kivitelezési költségeit 6,54 milliárd euróra becsülik. Emellett 451 kilométernyi autópályára és gyorsforgalmi útra már meg is kötötték a szerződést a versenytárgyalásból győztesként kikerült kivitelezővel.
Aláírták szerdán az észak-erdélyi autópálya Maroskece és Aranyosgyéres közötti hiányzó szakaszának folytatásáról szóló szerződést.
„Ez együtt 895 kilométer, amelyeket át lehet adni az elkövetkező 10 évben egy realista-optimista forgatókönyv szerint, beleértve az A1-es borzasztó, Nagyszeben és Pitești közötti szakaszát (69 kilométer a hegyeken át), illetve az A3-asnak a Szilágy megyei Vaskapu és Szilágynagyfalu közötti szakaszát (itt lesz a Meszes alatt áthaladó, csaknem 3 kilométeres alagút)” – vetíti előre a Pro Infrastruktúra Egyesület.
és a mindenkori közlekedésügyi minisztereknek, valamint a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) illetékeseinek fel kell vállalniuk, hogy évente átlagosan 90 kilométernyi autópályát és/vagy gyorsforgalmi utat átadnak a forgalomnak.
A szállításügyi miniszter, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezetője és a kivitelező pénteken aláírták Temesváron a szerződést a Lugos–Déva-autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!