2012. június 29., 09:272012. június 29., 09:27
„A rendszerváltás előtt Kovásznán folyamatosan 500-600 szobát adtak ki a magánszemélyek a turistáknak, ezt a rendszert kell újraéleszteni, és ebben lenne partner az önkormányzat” – ecsetelte az elképzelést az elöljáró, aki már több találkozót is kezdeményezett az érintettekkel, akiket szakemberek bevonásával arról próbál meggyőzni, hogy nem annyira bürokratikus, ha hivatalosan adják ki a tulajdonukban levő ingatlant. „Ha valaki legtöbb öt szobát ad ki, nem kell bejelentkeznie a cégbíróságon, nincs szükség sem közegészségügyi, sem tűzoltósági engedélyre. A tulajdonosnak mindössze szerződést kell kötnie a nála megszálló vendéggel, és a bevétel 16 százalékát kell befizetnie a közkasszába” – magyarázta a polgármester. Hozzátette: az önkormányzat adószakemberei segítenek az adóbevallások kitöltésében is.
Kovásznán jelenleg is adnak ki szobákat a gyógykezelésre érkezőknek, ám ezek többségét feketén, nem fizetnek a tevékenység után adót. Lőrincz Zsigmond hangsúlyozta, az önkormányzat segíteni tud a turisztikai szolgáltatások népszerűsítésében, ezzel még jobban fellendülhet az ágazat. A város a Regionális Operatív Program keretén belül nyert támogatást a gyógyturizmus népszerűsítésére, terveik szerint nemcsak a szállodákat, panziókat, hanem a kiadó szobákat is hirdetnék.
A turisztikai iroda által működtetett honlapon fényképpel mutatnák be a kiadó szobákat, az elképzelés szerint olyan széles körű tájékoztatást nyújtanának, hogy a vendég már otthon, indulás előtt pontosan tudja, hol és milyen körülmények között fog lakni, hol kapja a gyógykezelést és hol étkezik. Ugyanakkor többkategóriás csomagot állítanának össze, hogy a szerényebb jövedelmű nyugdíjasok is találjanak kínálatot, de legyen középkategóriás és luxusajánlat is.
„Arra kell figyelni, hogy a szobákat kínáló magánszemélyek is a jelenlegi elvárásokhoz igazodjanak, biztosítsák a külön bejáratú szobákat, a külön illemhelyet és mosdót” – szögezte le Lőrincz Zsigmond, aki abban bízik, hogy néhány hónap alatt kiépíthetik a rendszert.
Az elképzelést támogatják a turizmusban működő vállalkozók is. Daragus Attila, az országos faluturisztikai egyesület (ANTREC) Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, becslése szerint jelenleg a szállásadók mintegy 30 százaléka feketén dolgozik. Elmondása szerint ez országos szinten jellemző, a hegyekben, a tengerparton egyaránt adnak ki szobákat a magánszemélyek, nem adóznak, ezzel nem tisztességes konkurenciát jelentenek a hivatalosan működőknek. Így gyakran előfordul olyan is, hogy panziót kénytelenek bezárni a feketén dolgozó versenytársak miatt.
„Támogatjuk, hogy álljanak be a magánszemélyek is a rendszerbe, adózzanak. Már a település bejáratánál lehet hirdetni, hogy milyen szálláslehetőségek vannak, s majd a vendég az ár és a szolgáltatások minősége alapján dönti el, hogy melyik ajánlatot választja” – szögezte le Daragus Attila.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.