Noha csak a hónap közepén lép érvénybe a sokat bírált hitelcseretörvény, a bankok máris azt bizonyítják, hogy nemcsak „üresben” fenyegetőztek, amikor a hitelezés ellehetetlenülését vetítették előre a fizetés nélküli törlesztés hatályba lépése nyomán.
2016. május 04., 14:372016. május 04., 14:37
2016. május 04., 14:472016. május 04., 14:47
Az egyik legnagyobb pénzintézet, a BRD kedden bejelentette, május elsejétől 15 százalékról 35 százalékra emeli a 250 ezer eurósnál alacsonyabb értékű jelzáloghitelek önrészét, vagyis a garanciába helyezett ingatlan értékének legtöbb 65 százalékát hajlandó finanszírozni. Így amennyiben egy ügyfél a Habitat csomag keretében lejalapú hitelt kíván felvenni egy 250 ezer eurónál olcsóbb lakásra, akkor két választási lehetősége van. Vagy 15 százalékos önrészt mutat fel, de több jelzálogot biztosít (nemcsak a megvásárolt lakást), hogy a garancia az ingatlan 154 százalékát tegye ki, vagy 35 százalékos önerőt mutat fel.
Mint ismeretes, azért éppen 250 ezer eurónál húzták meg a vonalat, mivel a hitelcseretörvény végső formájában az szerepel, hogy csak az ennél olcsóbb ingatlanok esetében lehet élni a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével. Nem ültek tétlenül a legnagyobb görög tőkéjű romániai pénzintézet, az Alpha Bank romániai illetékesei sem. A keleti kereszténység húsvétja után alig egy nappal ők is közölték, hogy az eddigi 15 százalék helyett ezentúl csak 30 százalékos önerő mellett lehet tőlük lejalapú hitelt igényelni, az euróalapú kölcsönök önrészét pedig az eddigi 25 százalékról 40 százalékra emelték.
Nem ez az első két bank, amelyik az önrész emeléséhez folyamodik, több pénzintézet még a lakással történő törlesztés második parlamenti vitája során megtette ezt. A Raiffeisen Bank, a Banca Românească, a Garanti Bank, a Bancpost és az Intesa Sanpaolo Bank emelte meg már az elmúlt hónapokban az önerőt, miközben az UniCredit Bank egy, a hitelcserét mint opciót felvonultató hitelkonstrukciót kezdett tesztelni. A szakértők szerint ilyen körülmények között hasonló lépéseket várhatunk a BCR-től és a Transilvania Banktól is.
Nem ez azonban az egyetlen rövid távú negatív hatása a hitelcserének. A román fizetőeszköz pénteken 0,2 százalékkal, kedden pedig további 0,32 százalékkal gyengült az egységes európai devizához képest a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt árfolyam szerint. Kedden 4,4875 lej/eurót közölt referenciaként a jegybank, miután a reggeli ülésszak idején a bankközi piacon kétszer is meghaladta az árfolyam a 4,49 lej/eurót. A Hotnews.ro által idézett kereskedelmi banki jelentés szerint a közgazdászok arra számítanak, hogy a hét folyamán 4,48 és 4,53 lej/euró között mozog majd az árfolyam, miközben egy nappal a hitelcseretörvény megszavazása előtt még 4,46 lej/eurós szinten állt.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
szóljon hozzá!