Évek óta stagnál a forgalom a székelyföldi éttermekben, a vendéglátósok szerint még mindig nem alakult ki a hétköznapi „városban vacsorázás” kultúrája.
2016. február 09., 18:472016. február 09., 18:47
2016. február 09., 18:572016. február 09., 18:57
Az étterem-tulajdonosok ugyanakkor arra is panaszkodnak, hogy nehéz munkával nevelik ki maguknak a hozzáértő személyzetet, ám még mindig nagy a migráció, a rátermettebb pincérek, szakácsok egy idő után külföldön keresik a boldogulást, sőt a szakképzetlenek is a határon túl vállalnak mezőgazdasági munkát.
A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Vállalkozók Szövetsége (SVESZ) kedden a torkos csütörtökre szervezett akció kapcsán tartott sajtótájékoztatót. Hangsúlyozták, Sepsiszentgyörgyön már hatodik éve lehet a farsang végén féláron ebédelni vagy vacsorázni a vendéglőkben. Mint arról korábban is írtunk, a Magyarországon elterjedt hagyományt egy székelyudvarhelyi egyesület próbálta meghonosítani Erdélyben, ám a Székelyföldön a visszajelzések szerint Udvarhely mellett csak Sepsiszentgyörgyön karolták fel a kezdeményezést.
Grubisics Levente szervező hangsúlyozta, Szentgyörgyön eddig hat vendéglő csatlakozott, rájuk bízták, hogy az egységáron teljes svédasztalos kínálattal, féláras étlappal vagy éppen kimondottan erre az alkalomra összeállított féláras menüsorral biztatják torkoskodásra vendégeiket. A statisztikák miatt szeretnék, ha minden étterem regisztrálna a www.gastromedia.ro/falank oldalon, ennek nincs semmi anyagi vonzata. Próbálják ugyanakkor román vidékeken is meghonosítani a torkos csütörtököt, de hiába népszerűsítik, még nem találtak erre partnert.
A sepsiszentgyörgyi vendéglátósok egyúttal hangsúlyozták, a kulturált étterembe járást szeretnék terjeszteni. „Még mindig nem alakult ki, hogy az emberek akár hétköznapokon is ráérősen beüljenek egy étterembe, élvezzék az ízeket, beszélgessenek. Az a jellemző, hogy csak különleges alkalmakkor vacsoráznak a városban, vagy inkább házhoz rendelnek, mert kényelemesebb otthon, a tévé előtt. Nem kell felöltözni, kimozdulni” – osztotta meg tapasztalatait Kovács István. A SVESZ elnöke rámutatott, a bukaresti vendégek a székely ízeket keresik, míg a magyarországiak „kényesebbek”, jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra.
Molnár István, aki két vendéglátó-ipari egységet is működtet, arról számolt be, hogy most már nyitottabbak a vendégeik, a távol-keleti, kínai fogásokat is szívesen megkóstolják – de nem titkolta azt sem, hogy azokat kissé „átformálják”, mert például az indiai fogások többsége a székely ízlésnek „ehetetlenül csípős” lenne.
A vendéglátósok egyúttal elpanaszolták az összesereglett sajtósoknak, hogy folyamatosan szakképzettszemélyzet-hiánnyal küzdenek. „Próbáljuk magunknak kinevelni az embereket, felvesszük, először mosogat, aztán salátákat készít, majd segédszakács, és ha üresedés van, szakácsként dolgozik” – magyarázta Molnár István. Azonban nagy a fluktuáció, sokan mennek külföldre.
„Itthon magyarul, románul, angolul is kell tudnia egy pincérnek, és ezer lej fizetést tudunk biztosítani. Angliában csak angolul kell tudnia, és ezer fontot kap” – vont párhuzamot Kovács István, hangsúlyozva, próbálnak stabil családi és anyagi háttérrel rendelkező szakembereket alkalmazni, abban bízva, hogy ők itthon maradnak, és két-három hónap után nem hagyják faképnél a munkáltatót.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!