Fotó: Mediafax
2010. január 18., 08:582010. január 18., 08:58
Sokkoló hatással volt a válság Kovászna megye gazdaságára – állapította meg az elmúlt év kielemzését követően Herman Rosner. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly több mint 1100 cég függesztette fel a tevékenységét, kilencszer több, mint egy évvel korábban. Továbbá közel 800 vállalkozást teljesen feloszlattak, töröltek a cégjegyzékből – ez a szám is háromszorosa a 2008-as adatnak.
Ezek után az elmúlt év végén valamivel több mint kilencezer vállalkozás működött Kovászna megyében, a többségük jogi személy, 41 százalékuk pedig egyéni vállalkozó.
„2009 egy szomorú premier éve volt, húsz év kapitalizmus után először fordult elő, hogy többen léptek ki a vállalkozói szférából, mint ahányan vállalkozásra adták a fejüket” – fogalmazott a gazdasági szakember, ismertetve, tavaly mindössze 300 új céget alapítottak a megyében. Rosner megismételte többször is hangoztatott véleményét, miszerint a gazdasági válság mellett elsősorban a tavaly bevezetett átalányadó lehetetlenítette el a vállalkozások működését.
„Háromszéken kevés tartós vállalkozás tudta felvenni a versenyt az egységes európai piac elvárásaival, ugyanakkor a térségben nem tudott kialakulni a vállalkozói kultúra” – hangsúlyozta a kereskedelmi kamara elnöke, aki szerint a 2010-es költségvetés alapján nincs remény arra, hogy olyan infrastrukturális beruházásokra kerüljön sor, amelyek élénkíthetnék a térség gazdaságát.
Mindennek ellenére Rosner optimista, szerinte a helyi önkormányzatok által megnyert és a helyi vállalkozók által kivitelezhető nagyszabású uniós projektek, illetve a magánszférában tervezett beruházások új korszakot nyithatnak Kovászna megye gazdasági életében. Ez csak 2010 második felében valósul meg, és anélkül, hogy idén a várt munkahelyteremtés bekövetkezne. Rosnert szerint a válságkezelésben nagy szerepe lehet a bankszférának, ha a hitelezést elfogadható feltételek mellett újraindítják.
Mivel a válság minden valószínűség szerint idén is folytatódik, a kamara korábban nyílt levélben kérte a megye önkormányzatait, hogy ne emeljék a helyi adókat és illetékeket. A helyi hatóságok azonban nem vették figyelembe a felhívást, Rosner szerint pedig ennek a valós decentralizáció hiánya a magyarázata, a befizetett összegek 70 százalékát ugyanis továbbra is központi szinten osztják újra. „Nem alakult ki a szükséges és valós kapcsolat az önkormányzatok és a helyi vállalkozói réteg között” – szögezte le Rosner, aki szerint ennek a negatív hatása a vártnál rövidebb idő alatt érződni fog.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.