Fotó: A szerző felvétele
Amióta az államosító kommunista rendszer elsöpörte a régi Hargitát, az Elekest vagy a Súrlott Grádicsot, az azt követő vadkapitalizmus pedig a főtér sokadik bankjává minősítette át a város vendéglátóiparának több évtizedes jelképét, a Maros éttermet, majd bezárásra ítélte a somostetői kerthelyiséget, Vásárhelyen szép lassan a Laci Csárda lett a hagyományos magyar konyha zászlóvivője. „Ha regáti vendégeim vannak, mindig ide hozom őket, hogy kóstoljanak bele a helyi jellegzetességekbe. Mondanom sem kell, mennyire el vannak ragadtatva attól, amit látnak, hallanak, és főleg esznek” – meséli egy román nemzetiségű pszichológusnő. A cigánytéglából készült falak, a szúette oszlopok és gerendák, a rajtuk lógó korondi edények, vagy a búbos kályha épp olyan fontos eleme a csárdának, mint az esténként zenélő cigánybanda vagy a fatányéros ételkülönlegességek.
Cigányzene, nem manele
Gyárfás József, a Maros Művészegyüttes zenésze és cigánybandája már öt éve, nap mint nap, hét órától fél tizenkettőig húzzák a nótát. „Már csak ezért is megéri ide jönni, mert nem gépzene bömböl, hanem a kedvenc nótáinkat hallgathatjuk, ha meg olyan a társaságunk meg a kedvünk, mi is Gyárfásékkal együtt énekelünk” – mondja a középkorú Szász András, aki visszatérő vendégnek számít. „Amíg a ţurait húzzák, eszünk. Amikor áttérnek a mi zenénkre, gyakran nótázunk mi is. Alig tíz lejért pedig a füledbe játsszák azt, amit kérsz” – teszi hozzá elégedetten. Szavait Duka Miklós, a Malom utcai Tempo vendéglő és a vele egybenőtt Laci Csárda vezetője is megerősíti. Mint mondja, Gyárfás Józsi és zenekara éppen olyan jól játssza a magyar, mint a román zenét, de ha kell, a német vagy francia vendégeknek is képes egy-két dallal kedveskedni.
„Készíthetsz bármilyen egzotikumot”
„Egy biztos: készíthetsz bármilyen egzotikumot, a vendégek kilencven százaléka akkor is a hagyományos ételeket részesíti előnyben” – illusztrálja a vendégek szokásait Duka Miklós, a Tempo vendéglő és a Laci Csárda vezetője. Megfejtetlen rejtély a gasztronómiai hagyományőrzés a több mint húszéves régiséggel rendelkező főpincér számára is, aki nem érti: a vendégek nagytöbbsége miért nem próbálkozik a nemzetközi konyha ínyencségeivel.
Zsíros kenyér – télen-nyáron
A vendég egyébként itt nagy úr: esténként hagymával leszórt zsíros kenyérrel és egy kupica pálinkával fogadják. „Aki először lépi át a küszöbünket, azt nagyon meglepi, hogy Romániában létezik ilyen. Különben a vendégek kérésére foglaltuk az étrendbe a füstölt oldalast is, mely ma az oly sok mindennel megrakott betyárok tálja és a csülök Laci-módra elnevezésű ételek mellett az egyik leggyakrabban rendelt eledel” – büszkélkedik a főnök. Az előbbit hatalmas fatányéron szolgálják, melyet füstölt oldalassal, cigánypecsenyével, sült szalonnával, csülökkel, párolt káposztával, illetve hasábburgonyával raknak meg. Ehhez még hozzáadódik a vegyes saláta. Ára 70 lej, de fenséges adag négy személy jóllaktatására. Idénytől függetlenül a rangsor élén található a töltött káposzta, a báránysült meg a különböző gulyások. Különben a két vendéglő, melyben a főzést ugyanaz a séf irányítja, abban különbözik, hogy a Tempo étrendjébe – a panzióban megszálló idegenek kedvéért – becsempészték a nemzetközi konyhát is, míg a Laci Csárda elsősorban az erdélyi hagyományos eledeleket kínálja.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.