Ilyen körülmények között pedig már oda jutottunk, hogy annak a családnak, akinek a havi fix hiteltörlesztő részletét 250 euróban állapították meg, annak az év elejéhez képest most mintegy 60 lejjel többet kell fizetnie. Május elején, a Ponta-kormány beiktatása előtt ez az összeg még 40 lej volt.
A szakemberek eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy a mostani gyors lejtmenetet megelőzően is hónapról hónapra nőtt a nem törlesztők száma, júniusra elérte a 16,28 százalékot a tavalyi év hatodik hónapjában mért 13,35 százalékhoz viszonyítva.
Idén többet romlott a hitelportfólió, mint tavaly egész évben – fejtette ki a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Mint részletezte, ez rossz hatással van a bankszektorra, a pénzintézetek óvatosabban hiteleznek, kevesebb tőkét mozgatnak meg, és ez nem tesz jót a gazdaságnak sem. Diósi azt mondja, a tapasztalatok szerint három-négy hónapnál tovább nem tart a visszaesés, ezért abban bízik, hogy október–novemberre helyreáll a helyzet.
„Ehhez azonban feltétlenül kiszámítható politikára van szükség, olyanra, amit a külföldi befektetők, a nemzetközi gazdasági élet szereplői is elhisznek” – szögezte le a pénzpiaci szakember. Diósi rámutatott, ha párhuzamosan vizsgáljuk a devizák mozgását, azt látjuk, hogy a lengyel zloty, a magyar forint és a román lej is időnként gyengül a többihez képest, ám most a forint visszaerősödött, a lej pedig a politikai bizonytalanság miatt meggyengült. „Amíg nincs kiszámítható politikai-gazdasági környezet, a befektetők kivárnak” – vallja Diósi, aki szerint ezeket a mozgásokat ellensúlyozza, hogy az infláció az elmúlt húsz évben nem volt annyira alacsony, mint most, „amikor a gazdaság rendkívül jól teljesít”.
A szakember meglátásában azonban Románia különleges helyzetben van amiatt, hogy sok árat euróban szabnak meg, például a telefon, az albérlet díjszabását, tehát nemcsak a hiteltörlesztők, hanem az egyszerű fogyasztók is azonnal érzik az árfolyam-ingadozást, míg az csak akkor gyűrűzik be például a magyarországi fogyasztókhoz, ha megérződik az üzemanyag árán. „Az exportnak jót tenne a lej gyengülése, de a válság miatt annyira telítődtek a piacok, hogy nagyobb kivitelre már nem lehet számítani” – fogalmazott Diósi László.
A vezérigazgató azonban optimista, szerinte kiszámítható politikával a lej vissza tud erősödni. Hasonlóképpen bizakodó Bordás Attila, az OTP Bank Románia területi igazgatója, aki elmondta, a nyári hónapokat mindenki könnyebben átvészeli, hiszen olcsóbban hozzá lehet jutni az élelemhez, és a fenntartási költségek sem olyan magasak, mint télen. „Nyáron nem olyan nagy a pénztől való függőség, ezért nagyon fontos, hogy a következő hónapokban stabilizálódjon a politikai helyzet, hogy ne romoljon tovább a hitelportfólió minősége” – összegzett Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
Látogatottsági adatok